Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok
módszere az egymásba illeszthető műanyag halcsúszdák alkalmazása, amelyek közvetlenül a tóba juttatják a halat. Esetenként merítőszákkal kell a halakat kiszákolni a tartályokból. Erre akkor kerülhet sor, ha a szállító járművel nem lehet közvetlenül a tópartra állni, hanem a halat kosarakba kell rakni és a kosarat kézben kell a tóhoz vinni. Máskor a kedvezőtlen terepviszonyok miatt az állományt át kell rakni terepjáró járműre. Előfordul, hogy a vevő kívánságára az állományt a helyszínen veszik át, ilyenkor a kiszákolt halat le kell mérni. A halszállítás során ezekre az esetekre jó előre fel kell készülni: mindig legyen a járművön szák, kosár, veder stb. A kihelyezés után néhány napig meg kell figyelni azt a környéket, ahol a halakat a vízbe engedtük. A jól kiszállított halak erről a helyről a vízbe eresztést követően haladéktalanul elúsznak. A tófenékre süllyedt, elpusztult példányok azonban csak néhány nap múlva emelkednek a felszínre. A kihelyezés megtervezése A kihelyezésre szánt különböző halfajok és korosztályok kiválasztása, a telepítésre szánt állomány létszámának kiszámítása pontos és körültekintő tervezést igényel. Ezeket a következő szezon eredményeit erősen befolyásoló számításokat, terveket nyugodt körülmények között, a tél folyamán, íróasztal mellett kell elkészíteni. Ha saját készlettel nem rendelkezünk, beszerzésükről, lekötésükről jó előre gondoskodni kell. A tervezés során első teendőnk a termelési szerkezet meghatározása, amelynél a legfontosabb szempont a várható piaci igények felmérése, kielégítése. Példaként elmondjuk, hogy a jelenlegi vásárlói igények alapján a lakosság leginkább a nagy, 1,5-2 kg-os pontyot keresi. Szintén ezt a méretet, illetve ennél még nagyobb példányokat igényel a halszeleteléssel is foglalkozó viszonteladó is, mivel a nagyobb halból tud gazdaságos kihozatal mellett eladható halszeletet készíteni a kispénzű lakossági réteg vásárlói igényeinek kielégítésére. Az utóbbi években egyre népszerűbb a 3-4 kg-os busából készülő szelet, hasonló vásárlói igények miatt. A másik nagy vásárlói kört a horgászok jelenik. Az egyre nagyobb anyagi forrásokkal rendelkező horgászegyesületek és a bérhorgásztatást szervező vállalkozások folyamatosan keresik a haltételeket. Számukra a megfelelő méret az egy kilogramm fölötti, éppen méretes, már kifogható ponty. Nem igénylik a nagy halat, mert az kevesebb kifogható darabszámot jelent. Attól függően tehát, hogy melyik vásárlói körnek az igényeit kívánjuk kielégíteni, a termelési szerkezetet úgy célszerű meghatározni, hogy a végtermék áruponty vagy busa az igényelt méretű legyen. A hazai piacon igény van természetesen az étkezési méretű ragadozó halakra is, ezek magasabb ára azonban korlátozza az eladható mennyiséget. Szinte korlátlan ezzel szemben az exportigény a különböző korosztályú ragadozó halakra. Időszakos piaci túlkínálat csak azokban az estekben fordul elő, amikor egy nagy tó vagy tározó lehalászásakor hirtelen nagy tömegű ragadozó halat kínálnak eladásra. Piaci terméknek számítanak a fiatalabb halkorosztályok is, ha azokat eladási célra és nem saját továbbnevelésre állítjuk elő. Igyekezni kell itt is a piaci kívánalmakat szem előtt tartani, és olyan méretű állományokat termelni, amilyet az adott korosztályból a vásárló igényel. 273
