Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

halló kapszulák) kapcsolódnak. Az ingoláknál a zsigeri koponya fejletlen, porcos halaknál a kopoltyú vázrendszere viszont jól tagolt. Csontos halaknál a koponyát számos kisebb-nagyobb csont építi fel, amelyek közül az agykoponyát alkotók főleg porc eredetűek, míg a zsigeri koponya csontjai közel fele-fele arányban porcból, illetve kötőszövetből („bőrcsontok”) származtathatók. A mélyebben fekvő, belső

he

5. ábra. A ponty csontos váza

at: alsó tövisnyúlvány, ác: ágyékcsigolya, bo: bordák, fa: farok alatti úszó, fc: farokcsigolyák, ft: felső tövisnyúlvány, J'ú: farokúszó, ha: hasúszó, he: hátcsigolyák, hf: hasúszó fuggesztőöve, hú: hátúszó, kf: kopoltyúfedőcsont, ko: koponya, kú: keménnyé módosult úszósugár, lú: lágy úszóugár, me: mellúszó, mf: mellúszó függesztőöve, ny: nyakcsigolyák, ur: urosztil, út: úszósugártámasztó csont (Több szerző nyomán kissé módosítva)

helyzetű csontok elsősorban az agyvelő és az érzékszervek védelmét szolgálják, a külső helyzetűek pedig a fej formájának kialakításához járulnak hozzá. Az agykoponyán elkülönithető az orr-, a szem körüli, a fül- és a nyakszirti tájék. Ezek felépítő csontjai többnyire párosak. Tokféléknél az agykoponya porcos (kevés csontosodás- sal), a lazacféléknél több a felépítő porc, mint a csont, míg a legtöbb csontoshalnál főleg csontos elemekből áll. Az embrionálisán kialakuló hét pár zsigeri ív módosulásai hozzák létre a zsigerkoponya legtöbb porc eredetű csontját. Az első pár zsiger- ív a felső és alsó állkapcsot, a második (nyelvcsonti) ív a nyelv és a szájfenék támasztócsont-együttesét és az állkapcsi ív koponyához való rögzítését alakítja ki. Az első és második zsigerív közötti kopoltyúrés maradványa a fecskendőnyílás (spira- culum), amely a porcoshalaknál és az ősibb testfelépítésű csontoshalaknál megfigyelhető. A harmadiktól a nyolcadikig tartó zsigerívek a kopoltyúívek. Az öt kopoltyúív egyes csoportoknál összenövéseket mutathat vagy funkciójában módosulhat (például garatcsont kialakulása az 5. ívből). A zsigerkoponya legnagyobb csontja a kötőszövetes eredetű kopoltyúfedőcsont (operculum), amelyet további három lapos kísérő csont vesz körül.

26