Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.3 Haltenyésztés földmedrű tavakban

2.3. Haltenyésztés földmedrű tavakban

2.3.1. A halastavi haltermelés folyamata

Ma Közép-Európában, és így hazánkban is az étkezési méretet (1-1,5 kg-os testtömeget) a halastavakban tenyésztett halfajok a leggazdaságosabban három tenyészszezon alatt érik el. A viszonylag hosszú termék-előállítás elsődleges oka a halak változó test- hőmérséklete és az ebből következő viszonylag korlátozott évenkénti tenyészidőszak.

Tenyésztési szempontból az első szezon három további szakaszra tagolható: 1. keltetőházi szaporítás (időtartama 1 hét); 2. tavi előnevelés (időtartama 1 hónap); 3. tavi utónevelés (időtartama 2-3 hónap).

Az első, tóban végzett nevelési periódusban (előnevelés) a halakat monokultúrában, az ezt követő szakaszokban többnyire polikultúrában tenyésztjük.

Az első tenyészszezon után egy teleltetési periódus következik, mély és állandó vizátfolyással rendelkező kis tavakban (teleltetőkben), ahol a halak méret és faj szerint szétválogatva töltik a téli inaktív időszakot.

A második szezon a növendék hal nevelésének a szakasza. Ekkor már ritkább né- pesítésben folyik a nevelés, és rendszerint polikultúrás termelési szerkezetben. A második szezon után ismét teleltetés következik.

Az étkezési méretet a harmadik szezon végére érik el a halak. A különböző halfajokat itt is közösen neveljük, a tavi biológiai termelés tökéletesebb kihasználása céljából. A piacra szánt halakat vagy ősszel és télen vagy teleltetés után, a következő tavasszal értékesítik.

A tenyésztés során, ahogyan nő a hal, úgy csökken a területegységre kihelyezhető darabszám. így a halak számára folyamatosan megfelelően bővülő életteret tudunk biztosítani.

Technológiai szempontból az utónevelés, valamint a második és a harmadik szezon sok közös elemet tartalmaz, míg az előnevelés és a keltetőházi szaporítás ezektől a viszonyoktól teljesen eltérő környezetben folyik. Ebből ered, hogy ez a két utóbbi fázis speciális biológiai ismereteket igényel.

2.3.2. A tógazdaság és a halastavak

Magyarországon a piacokra kerülő étkezési hal döntő hányadát tehát halastavakban termelik meg. A halastavak vagy önálló termelő egységként üzemelnek vagy egy-egy nagyobb szervezeti egység (tógazdaság) szerves részét alkothatják. Tógazdaságnak (halgazdaságnak) nevezzük a tenyésztett halak nevelésére épült, haltermelésre szakosodott, többféle halkorosztályt előállító termelő egységet.

A halgazdaságok lehetnek teljes üzeműek, amikor az összes termelési fázist egy gazdaságon belül művelik, és lehetnek részüzemüek, amely esetben a teljes termelési folyamatnak csak egy vagy néhány szakaszát végzik az adott gazdaságban.

A tógazdaságok további alegységekre tagolhatok. A területileg többé-kevésbé elkülönülő tavak alkotta kisebb egységek neve: tóegység.

223