Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

tott úszók esetében az egyes részeket (például Db D2) külön kell jelezni. A zárójelben lévő számok a leggyakrabban előforduló adatoktól eltérő, de még lehetséges értéket adják meg. A kötőjellel elválasztott számok az általánosan előforduló szélső értékeket mutatják.

1.1.2. A kültakaró és származékai

A halak kültakarója részben a speciális vizi élettér, másrészt az igen változatos életmódok miatt számos speciális funkciót tölthet be.

A halak bőrének felépítése változatosságot mutat a különböző fajok között, de minden esetben két fő rétegből áll: felül a hám (epidermis), alatta pedig az irha (cori- um) (3. ábra). Felszínét többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja, amely ekto- dermális eredetű. A kevés, általában 10-30 sejtsorból álló hámnak három rétege különíthető el, bár ez inkább csak a könnyebb jellemzés érdekében, mint az éles különbségek miatt történik. Legalul van az osztódó sejtek rétege (stratum germinativum), felette a tüskés sejtek rétege (str. spinosum), legfelül pedig a lapos sejtek (str. planocel- lulare) helyezkednek el. Az epidermisz vastagsága nemcsak a fajtól és az életkortól függ, de testtájanként is eltérő lehet. Amíg a guppi hámrétege csak 2-3 sejtrétegű, az

3. ábra. A valódi csontoshalak pikkelyes bőrének felépítése ba: bőralatti kötőszövet sok zsírsejttel, hä: hámréteg, iz: izomzat, ny: nyálkatermelő sejt,/?/: pikkely, ps: pigmentsejtek, sz: irharéteg szivacsos állománya, tő: irharéteg tömött rostos állománya, vé: vérér

(Kiss, eredeti)

20