Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.4 Orbán László: Molekuláris eljárások alkalmazása a haltenyésztésben

lószekvenciákra16 tapadnak fel, így a keletkezett termék specifikus, csak a vizsgált marker genotípusát mutatja. A kapott terméket gélelektroforézissel választják el, az analízis a DNS ujjlenyomathoz képest igen könnyű, hiszen egy (homozigóta) vagy két csík (heterozigóta) jelenhet meg (28. ábra). A gyakorlatban azonban a dinuk- leotidok esetében a felsokszorozás pontatlansága miatt gyakran csíksorozatokat kapunk. Ez a „dadogás”-nak nevezett jelenség némileg megnehezítheti az ilyen markerekkel kapott eredmények kiértékelését, ezért az olyan alkalmazásoknál, ahol nincsen szükség nagyszámú markerre, előnyben részesítik a tri- vagy tetranukleotid típusú mikroszatelliteket17. Némi gondot okozhatnak áz ún. null allélck is, melyek az ismétlődések számának drasztikus lecsökkenése vagy a határoló régió mutációja

A)

cf

?

ismétlődő egység

/

r*11

primer

X

5

3

I

28. ábra. Mikroszatellit ismétlődések felsokszorozása határoló régióikra feltapadó PCR primerek segítségével

A) A két heterozigóta szülő egy adott mikroszatellit markemek összesen három különböző alléljét (eltérő számú ismétlődést) tartalmazza. (A függőleges cikkcakkos vonal azt jelöli, hogy az ismétlődések száma az ábrán bemutatottnál jóval hosszabb is lehet.) Az allélek kombinációja az utódokban összesen négyféle eltérő genotípust eredményezhet, melyek közül az első három heterozigóta, míg a negyedik homozigóta. Az utódokban a két szülői allélkombináció (az apai 5/4 ill. az anyai 4/3 egység) mellett két új (5/3 ill. 4/4) is megjelenik. B) A PCR reakció eredményeként kapott DNS fragmenteket gélen elválasztva méretük egyértelműen meghatározza az egyedek genotípusát

16 Angolul flanking regions.

17 Ezeknél a mikroszatelliteknél nem jelentkezik a „dadogás”.

153