Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
Abban az esetben, ha nincs tenyésztési terv, illetve a tenyésztő/termelő nem tudja, mit is akar elérni vagy elégedett az állomány teljesítményével, az a leghelyesebb, ha egyáltalán nem végez szelekciót. Tehát az ilyen tenyészállományon nincsen kifejezett szelekciós válogatás, csak a szaporításra való alkalmasságot bírálják el. Ez a módszer sokszor a legolcsóbb a termelés szinten tartására, ha a tenyészállatok genetikai állománya megfelelően változatos és vannak még rejtett tartalékok genetikai rendszerükben. Ez vonatkozik a kevésbé intenzíven tartott, tenyésztett fajokra, mint az európai ponty, az indiai pontyok (catla, rohu) és a ragadozók (csuka, süllő). I.3.6.I. A halakon végezhető szelekciós programok típusai A szelekció hiánya Fenotípusos szelekció Erről a típusról akkor beszélhetünk, ha a tenyészanyag kiválasztása a tenyészjelöltek testtömeg-gyarapodásának ismeretében, elsősorban azok külső megjelenése alapján történik. Elsődleges szempont itt, hogy a jövendő tenyészállat azonos környezetben mérve nagyobb legyen a többieknél, általános külső megjelenése elfogadható legyen és mentes a kórokozóktól és parazitáktól. A külső megjelenést a hazai pontyon elsősorban a pikkelyzet egyenletessége, az arányos külső (pl. kis fej, magas hát) és az ivarának megfelelő jellegzeteségek (pl. a szép, telt has) határozza meg. Váltogató szelekció Ennél a szelekciós típusnál egy generáción belül egy tulajdonságra, a következőn egy másik tulajdonságra szelektálunk. Bár ez a módszer az egyes tulajdonságok mértékét jelentősen növelheti az egyik nemzedékről a másikra, a termelés egészét tekintve javulás (terméstöbblet) csak később, akár több nemzedék múlva jelentkezik. A termelői állomány javítására azért sem alkalmas, mivel a már „megnövelt” tulajdonságok értéke a következő nemzedékeken belül degradálódhat, lecsökkenhet, ezenkívül bizonyos tulajdonságok szoros pozitív és negatív korrelációban vannak más, sokszor elsődleges termelési tulajdonságokkal. Ehlinger észrevette, hogy amikor öt pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) nemzedéket kifejezetten a furunku- lózis (Aeromonas salmonicida) rezisztenciára szelektált, több nemzedék múlva az állomány kifejezetten érzékennyé vált a kopoltyú bakteriális betegségeire, sőt a furunkulózis rezisztencia várt hatásfoka is elmaradt. A kontrollállomány 44%-a pusztult el, de a szelektált törzseknek is több mint a 17%-a károsodott. Hasonló szelekciót alkalmaztak a szivárványos pisztrángon a testtömeg-gyarapodás gyorsítására, amikor egy nem várt jelenség, a korai ivarérettség jelentkezett. Ez utóbbi már fiatal fejlődési korban is szinte leállítja a növekedést és kedvezőtlenül változtatja meg a takarmányértékesítést. Az előzőekben említett példákból látható, hogy a legegyszerűbb szelekciós eljárás, mint a váltogató szelekció is, hozhat nem várt negatív eredményeket, amelyek a későbbiekben esetleg visszafordíthatatlan változásokat okozhatnak. 118
