Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
Természetes és véletlenszerű hatások 1. A természetes szelekció hatása kifejezett, mivel a halak tartási körülményei még közel állnak a természetes viszonyokhoz, bár az ember próbálta módosítani, kedvezőbbé tenni ezeket, de még alapjában véve természetközelinek mondhatóak. 2. Mutációk. A gerincesek törzsfejlődésének alacsonyabb fokán álló, nagy genetikai tartalékokkal rendelkező osztályánál, a halaknál a mutációsráta kifejezetten magas, elérheti a minden ötezredik génben kialakuló változásokat is. A rekombinációs, a crossing overáta és a ploidszint változásai hasonló képet mutatnak. Például az amuroknál minden ezredik egyed spontán triploid, amelyek a tartás és tenyésztés során észrevétlenül szelektálódnak az állományból érzékenységük, sterilitásuk miatt. Irányított hutások 1. Mesterséges szelekció. Az ember a leghatékonyabb és a legolcsóbb tartás érdekében végzi a különböző tartási körülményeket javító tevékenységeket. Az ezekhez való alkalmazkodást kiegészítik az intenzív takarmányozási, kezelési módok, amelyeket csak az erre legalkalmasabb egyedek bírnak elviselni. 2. Irányított párosítás. Az ember a termelési és tenyésztési céloknak megfelelően választja ki és párosítja a tenyészállatokat. 3. Beltenyésztés. A legolcsóbb tenyésztési eljárás, amelyet a halak szaporodásbiológiai adottságai is lehetővé tesznek, mivel már kevés tenyészállat fenntartásával is biztosítani lehet a kívánt mennyiségű piaci halat. Ez viszont akaratlanul a bel- tenyésztettség fokozódásához, illetve a véletlenszerű génsodródáshoz vezet. Sokszor nem is tudjuk, milyen géneket veszíthetünk el a beltenyésztéssel, amelyek ha manapság még nem is, de a változó környeti hatások miatt a későbbiekben biztosan előtérbe fognak kerülni. 4. A gének és genotípusok immigrációja és emigrációja. Az immigráció (bevándorlás) napjaink termelővizeibe nem természetes úton zajlik, hanem például egy komolyabb pusztulás után a tenyészállatokat máshonnan behozott egyedekkel pótolják, módosítva ezzel a kialakult, az adott vízhez alkalmazkodott genetikai állományt. Az emigráció (kivándorlás) a hazai gyakorlatban elsősorban a selejtezésben és az eladásban jelentkezik. Előfordulhat, hogy egyes állatokat a betegségekre való érzékenységük miatt szelektálnak, így a termelési szempontból igen jelentős allélkombinációk elveszhetnek. 1.3.6. Szelekció A szelekció mint állattenyésztési fogalom a továbbtenyésztésre szánt egyedek kiválogatását jelenti. Fontossága kiemelkedő a tenyésztés témakörében, mivel ez alapozza meg a tenyésztési eljárások várható eredményességét. A szelekciós típusok kiválasztásánál az öröklődhetőség és a gazdasági megfontolások játsszák a fő szerepet. 117
