Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
1.3. Halgenetika 1.3.1. A halgcnetika jelentősége A halakon végzett genetikai tanulmányok napjainkban elsősorban még alapkutatási szintűek, a kapott eredmények alkalmazása a haltenyésztésben (néhány faj kivételével) világszerte gyermekcipőben jár. Míg egyes háziasított állatok (pl. szarvasmarha) tenyésztésére jelentős anyagi és szellemi forrásokat fordítottak és tenyésztési rendszerükben a legújabb kutatási eredményeket használják fel - ötvözve mindezt az új tudományágak (pl. a biotechnológia) módszereinek alkalmazásával addig a halaknál sokszor csak a klasszikus, közel évszázados tapasztalatok alapján folyik a tenyésztői munka. Ez érthető is, mert a tenyésztett állatok közül a halak tartása áll a legközelebb a természetes körülményekhez, és velük kapcsolatban érvényesül leginkább a környezet hatása. Miután a halak (a ponty és az aranyhal kivételével) csak néhány évtizede kerültek az intenzív állattenyésztés homlokterébe, a domesztikációs és beltenyésztési hatások még nem jelentkeznek károsító mértékben. A haltenyésztők feladata egyelőre a nevelési/termelési környezet, az olcsó és hatékony takarmányozás kidolgozása, javítása. Ezek alapján ebben a fejezetben csak a halak körében jelentkező genetikai törvényszerűségekre, alkalmazásukra és hasznosításukra, illetve a halgenetikát övező sokféle, egymásnak olykor ellentmondó tapasztalatokra hívjuk fel a figyelmet. A kutatások szempontjából a halak osztálya kiemelkedő szerepet játszik a gerincesek törzsében. Mint a genetikailag egyik legkiforratlanabb gerinces osztály, sok olyan törvényszerűség vizsgálható rajtuk, amely a többi gerincesen, azok komplexitása miatt, nehezen tanulmányozható. Sokszor olyan módszerek alkalmazására is lehetőség nyílik, amelyek a többi gerincesen nehezen vagy egyáltalán nem hajthatók végre. Ilyenek például a genommanipulációs vizsgálatok és ezen belül a poliploi- ditás, a haploidia, az abszolút homozigozitás kérdései. A halakon szerzett információk kisebb-nagyobb módosításokkal akár az emlősökre is érvényesek lehetnek. A halak genetikai célú kutatásokra való alkalmasságát csak fokozzák kedvező reproduktív adottságaik. Ezt a tendenciát jelzi a zebradánió (Danio rerio) modellállatként való rohamos elterjedése. A zebradánió a világ sok laboratóriumában elterjedt, szaporítására, felnevelésére, illetve genetikai manipulálására kidolgozott rendszerek léteznek. Röviden jellemezzük a zebradánió néhány, a genetika számára kedvező tulajdonságát: • ivarérettségét már a harmadik hónapban eléri, • hasznos élettartama 1,5-2 év, • a nőstényektől hetente akár 200-300 db ikra is nyerhető, • kifejezett ivari dimorfizmusuk van, • az embriók fejlődése az anya testén kívül zajlik le, és - az átlátszó ikrahéj miatt - mikroszkópon keresztül minden stádiumában megfigyelhető, • könnyen tarthatók kis akváriumokban, • szaporításuk, felnevelésük a kidolgozott technológiák alapján könnyen megoldható, 99
