Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

A csöpögtetőtestek típusai és jellemzői

Ezek szerint a kapilláris cső vízhozama a csőbemenetnél fennálló nyomás függvénye.

Dunn mérései alapján a kapilláris csövek Q—H jellemzőjét mutatjuk be a 8. ábrán. Látható, hogy az összefüggés nem pontosan lineáris. Nagyobb vízkibocsátási sebesség esetén (azaz a víz haladási sebessége a csőben nagyobb 1 m/s-nál) az áramlás turbulenssé válik.

Az egyenes áramlási pályájú csöpögtetőtest előnye, hogy a kapilláris cső hosszának változtatásával, a kívánt vízmennyiség szállításával az elosztócső mentén kialakuló nyomásváltozáshoz lehet alkalmazkodni, illetve így egyenletessé lehet tenni a vízszállítást. A kapilláris cső előnye, hogy vele a szárnyvezeték mentén szélesebb felületen lehet a talajnedvesítést végezni. Ennek előnye elsősorban az idősebb és nagyobb sortávolságú gyümölcsösökben jelentkezik.

A talajra felfekvő kapilláris csövet a művelés során a talaj vagy az őszi lombhulláskor az avar eltakarja, és ez növeli a szennyeződés behatolásának lehetőségét és a dugulás veszélyét. Ez különösen

Hím]

U 13 ■

12- 77 •

70 9 S ■

7 6- 5 A 3 2- 7J £ 5 \ 5 ~g 7 a ~g 7o ábra. Kapilláris cső Q—H

Q[l/h] jellemzője (Dunn nyomán)

30