Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Tápanyagpótlás csöpögtető öntözéssel
84. ábra. NH3—N eloszlása az 1. öntözést követő 24 óra múltán a talajban(mg/100 g) műtrágyaszórás, mély műtrágyázás stb.) és a csapadék eloszlása befolyásolja. A műtrágyák függőleges irányú mozgását a talajban elsősorban a csapadék mennyisége határozza meg. Általában 15—20 mm csapadék hatására nedvesedik át a talaj 40—60 cm-es rétege, így korlátozott a vegetációs időben a műtrágyák függőleges irányú vándorlása. Általában a nyugalmi időszakban — tavasszal és őszszel — jut a talajba nagyobb mennyiségű nedvesség. így a gyorsan oldódó műtrágyák (N, K) főleg ebben az időszakban jutnak a gyökérzethez, amikor a tápanyagfelvétel csökkent mértékű vagy szünetel. A P-hatóanyagú műtrágya a talajban levő kalciummal, magnéziummal, vas-oxiddal kémiai reakcióba lép, ezért a természetes csapadék hatására évente csak 1—2 cm-rel vándorol mélyebbre. A csöpögtető öntözéssel a talajnedvességet optimális szinten tartjuk, ezzel a műtrágyák állandó oldatban maradását és vándorlását segítjük elő. A Volldüngerben levő NH3—N-eloszlását az első öntözést követő 24 óra és a második öntözést követő 24 óra múltán a 84. és 85. ábrákon mutatjuk be. Az első öntözést követő 24 óra múltán az NH3—N a talaj felsőbb rétegében 1,0—1,2 m átmérőjű körben, a talaj mélyebb szelvényében pedig 0,6—0,4 m átmérőre szűkülve oszlik el. 186