Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Tápanyagpótlás csöpögtető öntözéssel
85. ábra. NH3—N eloszlása a 2. öntözést követő 24 óra múltán a talajban (mg/100 g) A második öntözést követő 24 óra múltán az NH3—N eloszlásának tendenciája azonos az előző esettel, de megnőtt az eloszlás átmérője és mélysége. A műtrágya töménysége 2 mg 100 g talajban. Az NH3—N eloszlása azzal a talajkémiai jelenséggel magyarázható, hogy a talajba juttatott NH3—N műtrágya reakcióba lép a talaj adszorpciós komplexumával. Az adszorpciós kicserélődés következtében az NH3+-kation megkötődik a talajkolloidokon, a nitrátanion pedig sókat képez kalcium-, magnézium- és más ionokkal, s így oldatban marad. Talaj = Ca2+ Ca2+ Ca2+ + NH4N03 = Talaj NHJ NHJ + Ca(N03)2. Az NH3—N-nek az eloszlása a csöpögtető öntözés hatására kedvezőbb, mint a kontroll (öntözetlen) területen. Gyakorlatilag a vízzel egy időben, horizontális és vertikális irányban, a növények számára felvehető alakban vándorol a talajban. A N03—N (nitrát —N) vándorlására jellemző, hogy az első öntözést követő 24 óra múltán a talaj 0,2—0,4 m-es felső szelvényében (a talaj művelés szelvényében) viszonylag nagy töménységben (80 mg/100 g talaj) oszlik el. 187
