Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)

A "14* A hidrosztatika alapegyenlete /Euler tétele/" c. fejezetben két lényeges megállapitás van: 1. A nehézségi erőtér hatása alatt álló folyadékban a nyomás egy vízszintes felület minden pontjában egyenlő. 2. Ha valamely nyugalomban vagy viszonylag nyugalomban lévő adott sűrűségű folyadék minden tömegegységére a T eredő tömegerő működik, a folyadéktárben bárhol felvett és egymáshoz viszonyított helyzete tekintetében dr vektorral jellemzett két pont közötti nyomóskülönbséget a két vektor skaláris szorzata adja meg.

Ellenőrző kérdések:

31. Hit nevezünk folyadék esetében nyugalmi állapotnak?

32. Hogyan jellemezzük a folyadék belső feszültség! állapotát?

33. Hogyan határozzuk meg a belső feszültség értékét?

34. Mekkora a súlytalan összefüggő folyadéktérben a nyomás értéke?

35. Mekkora a nyomás értéke a nehézségi erőtér hatása alatt álló folyadéktestben?

36. Hogyan határozzuk meg a folyadéknyomés értékét általános erőtér eretében /Euler hidrosztatikai alapegyenlete/?

3. hét

A "15. A hidrosztatika alapegyenlete nyugalomban lévő folyadéktér esetén" c. fejezetben az Euler alapegyenlet különleges esetével ismerkedünk meg, amely azonban a mérnöki gyakorlat szempontjából a legfontosabbnak tekinthető. Végeredményképpen megállapíthatjuk: a folyadéktér bármely pontjában uralkodó nyomást úgy határozhatjuk meg, hogy a folyadékfelszinre ható nyomáshoz hozzáadjuk a vizsgált pont vizszint alatti mélységének a folyadék fajsulyával való szorzatát. A közlekedőedények törv- nye is felismerhető Eüler hidrosztatikai alapegyenletének erre az esetre vonatkozó alakjában. Az összefüggő folyadéktérben az egyenlő magasságú vízszintes felületek egyenlő nyomású felületek lévén, nyilvánvaló, hogy a szabad felszinü edényrészekben a vizszint azonos magasságban helyezkedik el.- 14 -