Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)

a "16. A hidrosztatika alapegyenletének alkalmazása gyorsuló renszerekben" c. fejezetben az egyenletesen forgó tartály és az egyenletesen gyorsuló tartálykocsi belsejében lévő folyadéktér egyensúlyi viszonyait tárjuk fel. E két példaképpen bemutatott eset Euler hidrosztatikai alapegyenletének alkalmazása.

Ellenőrző kérdések:

37. Mit nevezünk ekvipotenciális felületnek?

38. Mivel jellemezhető az ekvipotenciális felület, ha a sulyerőn kivül más tömegerő nem működik?

39. Hogyan határozható meg a folyadéktér belsejében uralkodó nyomás nagysága?

40. Mit nevezünk nyomómagasságnak?

41. Mit fejez ki a közlekedő edények törvénye?

42. Mit nevezünk abszolút nyomásnak és túlnyomásnak?

43« Hogyan határozhatjuk meg a folyadékfelszin alakját

egyenletesen forgó tartály esetében?

44. Hogyan határozhatjuk meg a folyadéknyomás értékét egyenletesen forgó tartályban lévő folyadéktest belsejében?

45. Hogyan határozhatjuk meg a folyadékfelszin alakját egyenletesen gyorsuló tartálykocsiban?

46. Hogyan határozhatjuk meg a folyadéknyomás értékét e- gyenletesen gyorsuló tartálykocsiban lévő folyadéktest belsejében?

6, hét

A "17. Hidrosztatikai elven alapuló nyomásmérő műszerek" c. fejezetben megismerkedünk a piezométerek, a manométerek és a va~ kuumméterek elvével és a velük való nyomásmérés módszerével. A piezométerek a közlekedő edények törvénye alapján működnek és a piezométer csőben a vizsgált hely piezometrikus magasságának megfelelő szintre emelkedik fel a vizszint. /A vizszint magassági helyzetét a piezométer cső átmérőjétől függő kapilláris elevá- ció, illetőleg depresszió értéke hamisitja csak meg/. Kb. 0,3 atmoszférát meghaladó tulnyomásértékek esetén az egyszerű piezométerek helyett a higanyos manométerek használhatók, amelyekben- 15 -