Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE
(?) gyökérjárat, féreg lyuk (2) 1 + 2 m fedőréteg ® durvábbszemű réteg (4) vízáteresztő altalaj (s) ki ékelődött réteg © buzgár 3-25. ábra A buzgárosodás folyamata vizvezető réteg felett a helyileg kicsiny vastagságú fedőréteget áttörheti, majd a résen át az anyagkisodrás megkezdődik. A rés környezetében az áramvonalak sűrűsödése az átlagosnál nagyobb helyi sebességet eredményez amely először a finomabb, majd a durvább szemcséket a felszínre sodorja. A jelenség a hátráló erózió miatt növekvő intenzitású lehet, amit a felszínen kráterszerüen kialakuló résben növekvő viznyomás sem tud ellensúlyozni. A buzgár kialakulása bizonyos viznyomásnál elég gyors, hiszen a felszínre lépő viz először sohasem a tározóból, hanem nyomás- átadódás révén a talajvízből származik. Buzgárosodásra hajlamos altalaj esetén fokozott óvatossággal kell eljárni, és a vizvezető talajréteg teljes lezárásával, nyomáscsökkentő kutakkal, stb. lehet a keletkezés veszélyét elkerülni. Számítsuk ki a gáton, illetve az altalajon át szivárgó vízhozamot, valamint a hidraulikai gradiens értékeit, és ellenőrizzük az alapozás síkján mért gátszélességet! A gáttesten átszivárgó vízhozam a legnagyobb gátmagasság helyén (3-48): q = k y0 = 4.10'7. 1, 18 = 4. 72. lCf7 — sm A kilépő gradiens ' (3-49): + 9 m 60 *
