Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

A kettős kampós gáttábla (2-12. ábra, d részlet) egy alsó kétfőtartós és egy felső egyfőtartős siktáblából áll. A felső tábla felül görgőkre, alul az alsó táblára fekszik fel. A táblák közel azonos méretűek, közös sínen mozgathatók. Ebből adódik, hogy a felső tábla jelentősen süllyeszthető, ami az utófenék és az utőmeder védelme szempontjából kedvező. Az alsó tábla pajzsa a fülkék felé történő vízzárást oldja meg, és ezen csúszik a felső tábla pajzsa is (2-15. ábra). Gondot jelent a felső és az alsó tábla közötti jó vízzáró kapcsolat megoldása.

Görgős siktábla alkalmazására a közelmúltban került sor hazánkban. Lényege, hogy a szekrényes főtartóhoz merevített homloklemezek, illetve a görgőkre támaszkodó főtartók csuklós táblakapcsolókkal csatlakoztathatók egymáshoz, s igy összefüggő táblamező hozható létre (2-16. ábra). A görgők görgőpályán mozgathatók és a kívánt mértékben süllyeszthetők-emelhetők. Hordalékban gazdag vízfolyásoknál a görgőpályák tisztítására különösen nagy gondot kell fordítani.

2.32 Billenőlapos táblás gátak

A billenőlapos gátak számos előnnyel rendelkeznek, a kettős kampós gátakkal, vagy a süllyeszthető táblás gátakkal szemben. A felhuzószerkezet egyszerűbb kialakítású lehet, a felső támasztó görgő elmaradhat. Az alsó tartó és a billenőlap között csukló biztosítja a kapcsolatot, ami a terhekből származó igénybevételek támadáspontjának helyét állandósítja. Ez nemcsak statikai szempontból előnyös, hanem a vízzárás is könnyebben oldható meg.

Maga a billenőlap a vízzáró lemez és a halhas alakú gátlemez alkotta tartó, mely alkalmas a billenőlapra ható nyomatékok és a csavarás felvételére.

Kétfőtartós siktábla billenőlappal. A táblára ható erőket az alsó siktábla két főtartója a görgők közvetítésével adja át a pilléreknek. A tábla felső része csuklós kialakítással csatlakozik a halhas alakú billenőlaphoz (2-17. ábra, a részlet). A billenőlap gyakorlatilag 2,5-3 m-nél nagyobb buktatást nem tesz lehetővé. A gáttipus előnye, hogy a billenőlap süllyesztésével kellő mélységű alvizszint áll elő arra az üzemállapotra, amikor az alsó gátat is fel kell huzni. így nyomás alatti átfolyáskor az alvizoldali mederszakasz biztonsága nő.

Az alsó gáttábla felhúzásának kezdete több szempontból is kellemetlen jelenséggel jár. A felhuzőszerkezetre ekkor hárul a legnagyobb erő, a nagy nyomással átrohanó viz pedig szívást és rezgést okoz a gáttábla alsó élénél. Ez utóbbi átterjedhet az egész gátrendszerre és gátromlást, esetleg a szerkezet tönkremenetelét okozhatja. Az említett üzemállapot a műtárgy betonszerkezetét is megrongálhatja, a fedőhengeres vizugrás pedig rezgéseket okoz.- 24