Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
BiIIen öla p os gátak 2-17. ábra Billenőlapos táblás gátak főbb típusai A háromövli billenőlapos gát (2-17, ábra, b részlet) nagy előnye az előző gáttipussal szemben, hogy a gát fölnyitása idején az alső főtartó gyorsan kikerül a nagysebességű, örvénylő térből, igy rezgések elvétve alakulhatnak ki. További előnye még, hogy a torzítás rezgéseket és nyomatékokat jobban viseli. Zárt szekrénytartós billenőlapos gát (2-17. ábra, c részlet) további előnye, hogy az övék védelme korróziőgátlás szempontjából előnyös. Az övék mérete nagymértékben csökkenthető annak ellenére, hogy a gátszerkezet a torziós erőkkel szemben a felsorolt gáttipusokhoz viszonyítva jobban ellenáll. Az alsó tábla pajzsán csúszik a billenőlap pajzsa. A billenőlap pajzsát úgy méretezik, hogy a legnagyobb átbukási magasságnál is fedi az alső tábla pajzsát, védi a fülkét. A 2-18. ábra a zárt szekrénytartós billenőlapos gát szerkezeti kialakítását mutatja. Mind az alsó, mind a felső tábla mozgatása lánccal (un. Gall lánccal) történik. A billenőlapra háruló erőket részint a billenőlap mozgató lánc (rögzítve), részint a szekrénytartő és a billenőlap közötti csukló veszi fel. Az alsó tartó görgőkre támaszkodik. A billenőlapos gátak üzemelésének módozatait a 2-19. ábra segítségével mutatjuk be. A vázolt üzemelési rendet minden vízszintes megosztásu táblánál értelemszerűen alkalmazni kell. A gátszerkezet .a üzemmódja a teljes vizátbocsátás szüneteltetését jelenti. Először mindig buktatással történik a fölös viz átvezetése (b helyzet). A teljesen lehajtott táblaállás melletti buktatás már lehetővé teszi a tábla alső részének a felemelését, s igy még több fölös viz átvezetését, a duzzasztási szint változatlan fenntartása mellett (c helyzet). További vízhozam növekedéskor az egész gátszerkezetet fokozatosan felhúzzák (d helyzet). Az LNV és a gáttábla alsó éle közötti szabad nyílás nagyságát rendszerint hajózási igények, esetleg más szempontok döntik el. 25
