György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

1-83

I-4S. táblázat

Néhány közép-európai tó víztükörlengési jellemzői

A tó neve

Hossza,

km

Mélysége, m

Vízmennyisége, km3

Egycsomós

Kétcsomós

legnagyobb

közepes

seiche-ének pieródusa min

Genfi-tó

72

310

153

89

73

35,5

Boden-tó

65

252

90

48

55,8

28,1

Zürichi-tó

29

143

44

4

45,6

23,8

Balaton

77

13

3

2,0

600-^700

—

hozam, valamint a tó víztömegének nagysága. A vízsziningadozást a természeti tényezőkön kívül az emberi beavatkozás is befolyásolhatja.

A tavak vizének mozgását a víz hőmérséklet- változása is okozhatja. Az ugyanis, hogy a + 4 °C hőmérsékletű víz sűrűsége a legnagyobb, a hő- mérsékleti viszonyoktól függően a víz kétféle hőmérséklet-eloszlását okozhatja. Meleg tavak esetén, amikor a víz hőmérséklete mindenhol magasabb + 4 °C-nál, a tó vizének hőmérséklete a felszíntől lefelé haladva a függély mentén csökken (1-163. ábra). Ez az ún. direkt hőmérséklet-eloszlású víz.

Ha a tó vizének hőmérséklete mindenhol alacsonyabb -f 4 °C-nál, akkor a legmelegebb víz a fenék közelében, a leghidegebb pedig a felszínen

Hómérsék/ef} °C

1-163. ábra. A hőmérséklet változása u mélység függvényében, meleg jellegű tóban

Homérsék/efy °C

1-164. ábra. A hőmérséklet változása, a mélység függvényében, hideg jellegű tóban

van (1-164. ábra). Ez az utóbbi ún. indirekt hőmérsékleti rétegződés általában a hideg égövi, a direkt hőmérsékleti rétegződés pedig a trópusokon fordul elő. Mérsékelt éghajlaton levő tavak esetében mindkét hőmérsékleti rétegződés előfordul, éspedig nyáron a direkt, télen az indirekt hőmérsékleteloszlás érvényesül. Tavasszal a tó vizének melegedésekor, ősszel a lehűlésekor, amikor a tóban az indirekt hőmérséklet-eloszlás direktté alakul, illetve a direkt hőmérséklet-eloszlás indirektre vált, a vízben konvekciós mozgások keletkeznek.

FELSZÍN ALATTI VIZEK

A felszín alatti vizekkel a VIL fejezet foglalkozik.

99