György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

1-82 ALAPOK térfogatának (F) és vízfelszínük területének (F) viszonyával egyenlő, vagyis A tavak vize rendszerint csak közelítőleg nyu­godt, általában a szél, a hirtelen bekövetkező helyi légnyomásváltozás, a beléjük torkolló, a belőlük kifolyó vízfolyások, illetőleg a hőmérséklet válto­zásának eredményeképpen igen gyakran mozog. A tavak vizének a szél által keltett mozgása fel­színük fodrozódása, kisebb-nagyobb mértékű hul­lámzása. A hullámmozgás rendszerint nem víz­szállító áramlás; csak a mozgásállapot terjed tova. A hullámnak a nyugvó vízszin feletti része a hullámhegy, a hullámhegyhez csatlakozó, a nyu­galmi vízszin alatti mélyedés a hullámvölgy. A hullám legmagasabb, valamint legmélyebb pontja közötti magasságkülönbség a hullám magassága, szélárnyék felőli része a hullám frontja, két egymást követő hullámhegy legmagasabb pontjának egymás közti távolsága a hullám hossza. A vízmélység (H), a hullámhossz (L) és a hullám- periódus (T) közötti összefüggést a T = 1/^cth2^ ' g L egyenlet jellemzi, (n a Ludolf-féle számot, g a ne­hézségi gyorsulást jelöli.) Közelítőleg, ha -j-^0,5, Íj fennáll a különbség megszűntekor a tó vize ellenkező irányba mozdul el. Az így keletkező vízlengés neve seiche. Ez a lengés lehet egy-, két- vagy többcsomós (I. 161 162. ábra). A seiche periódusa a helyi viszonyoktól, főleg a tó mélyéségétől és hosszától, amplitúdója a mély­ségen és a tó hosszán kívül a tóban levő víz mennyi­ségétől és a légnyomásváltozás mértékétől is függ. A seiche periódusa (T) a T = 2 L fgH — = 0,8}^ g összefüggés. A hullámok legnagyobb magassága (h) és az ugyancsak méterben kifejezett víztükörszélsség (D) közötti kapcsolatot a Stevenson-féle á=o,oio6]/z> képlet fejezi ki. A víztükörszélességen (D) kívül a szélsebesség (w) és a vízmélység (II) is befolyásolja a keletkező hullám magasságát. Djákova szerint h = 0,0186. (A mértékegységek: D km, h m, // m, w m/s.) A légnyomás helyi megváltozása kimozdíthatja a tavak vizét egyensúlyi állapotukból. A maga­sabb légnyomású helyen a vízszint süllyed, a kisebb légnyomású helyen megemelkedik. A légnyomás­képletből számítható. L a tó hosszát, II a vízmély­ségét, g a nehézségi gyorsulást jelöli. A mérték- egységek : T s, L m, H m és g ms~2. A seiche által okozott vízsziningadozás a Bala­tonon 20 25 cm. Néhány középeurópai tó hossz­irányú víztükörlengésének jellemzőit az 1-48. táb­lázat tartalmazza. A tóba beömlő, illetve a belőle kiömlő vízfolyás a tó vizének mozgását a tó víztömegétől, az átfolyó vízhozamtól (a beömlő, a kiömlő vízhozamtól), a tó és a vízfolyás vizének fajsúlykülönbségétől, a tó­meder alakjától, a beömlés, illetőleg a kiömlés geometriai jellemzőitől függően különböző mérték­ben befolyásolhatja. Nagy tóba ömlő kis vízhozam csak helyi jelentőségű vízmozgást okoz a tóban. Ha a tó csak a vízfolyás kiszélesedett szakaszának tekinthető, a vízfolyás vize a tó vizének legnagyobb részét megmozgatja. A tóba ömlő, illetve a belőle kifolyó vízfolyás a tó vízszintjének ingadozását is okozhatja, attól függően, hogy milyen a beömlő és a kiömlő víz­98 1-161. ábra. Egycsomós seiche 1-162. ábra. Kétcsomós seiche

Next

/
Thumbnails
Contents