György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V —62 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MÜVEI Geotechnikai és talajmechanikai feltárás A geotechnikai és talajmechanikai feltárást általánosságban a vonatkozó előírások szerint kell elvégezni. Az alábbiakban csak néhány különleges szempontra célszerű rámutatni. A feltárási munkák két területre csoportosítandók, a vízlépcsőre és a duzzasztással várhatóan érintett területre. Mindkettőnél először az általános geológiai felépítés és különösen a rétegek talaj vízviszonyainak feltárása a fő cél. Erre vonatkozóan össze kell gyűjteni a területről meglevő feltárások adatait. Igen jól fel- használhatók a folyó menti létesítményekkel és művekkel kapcsolatos régebbi adatok. (Hidak, szivattyútelepek, vízkivételi művek stb. alapozási adatai.) Jó tájékoztatást adnak az esetleg meglevő talajvízszint-megfigyelő kúthálózat adatai. Töl- tésezett folyószakaszon rendszerint részletes feltárási adatok állnak rendelkezésre, gyakran a töltések árvíz idején tapasztalt szivárgási megfigyeléseivel. Ezek az adatok jól tájékoztatnak a rétegek vízáteresztő képességéről, így elsősorban ezeknek az adatoknak az értékelése alapján kell a feltárási tervet elkészíteni, különös figyelemmel a vízáteresztő rétegekre. A folyó menti területek feltárására a légi felvételek igen hasznos segítséget nyújtanak. A felszín különböző színeződései, a növényzet jellege, a felszínen megjelenő vizek jól tájékoztatnak a terület geológiai felépítéséről, a talaj vízáteresztő képességéről, régi medrekről és más felszín alatti adatokról. Különösen hasznosak az árvizek idején készített felvételek, amelyek néha a duzzasztáshoz hasonló állapot előállításával tájékoztatást adhatnak a duzzasztás esetén várható szivárgásokról, így közvetlen segítséget nyújtanak a részletesebb geológiai és talajmechanikai feltárás szükséges mélységének megáll apításához. A vízlépcső helyének kiválasztásához általában több változat vizsgálata szükséges. így a legfontosabb tájékoztató alapozási adatokra több változatban van szükség. Az adatok megállapítása során figyelemmel kell lenni elsősorban azoknak a rétegeknek a megvizsgálására, amelyeknek fontos szerepük lesz a közvetlen műtárgyalapozáson kívül a munkagödör-víztelenítés különböző megoldásában (pl. résfalas körülzárás vagy talajvízszint-süllyesztés), mivel ezek az adatok a vízlépcső általános elrendezését is lényegesen befolyásolhatják. Folyó menti létesítmények és csatornák felvétele A duzzasztás leggazdaságosabb szintjének megállapításához meg kell vizsgálni, hogy a különböző szintű duzzasztásnak milyen hatása van a meglevő létesítményekre. A duzzasztott víz befolyásolja a folyókba torkolló csatornák vízvezető képességét, sőt magasabb duzzasztás esetén azt véglegesen megakadályozhatja, így szivattyútelepek építése szükséges. Meglevő szivattyútelepek üzemi viszonyait is befolyásolja a duzzasztás. Ezért meg kell állapítani a folyókba torkolló csatornák és egyéb vízművek jellemző vízszintjeit. A belvízcsatornák esetében az ún. megengedett belvízszintet kell megállapítani, amely még nem okoz a környező területen elöntést, ill. kárt. Hasonlóképpen meg kell határozni a lakó-, és ipari települések duzzasztási szint környezetébe jutó létesítményeinek, a közlekedési létesítményeknek adatait, és mindazokat a tényezőket, amelyeket a várható duzzasztás következtében előálló szivárgás, ill. talajvízszin-emelke- dés befolyásol. Az V-43. ábra egy folyószakasz hossz-szelvényét mutatja, a folyó menti létesítmények és csatornák jellemző adatainak feltüntetésével. 932 VÍZLÉPCSŐK TERVEZÉSE tot meghaladó duzzasztás esetén igen hátrányos lehet a két folyó torkolata közötti terület vízrendezése szempontjából. Figyelemmel kell lenni a nagyobb betorkolló belvízcsatornákra és szivattyú- telepekre. Célszerű a vízlépcsőt ezek fölé helyezni. A térszint megközelítő vagy afeletti duzzasztás esetén igen fontos a duzzasztott folyószakasz mentén a káros szivárgási hatások, ill. talajvízszin- emelkedés ellen szükséges védőművek megépítése. Ezek szükségessé teszik szorítótöltések építését, meglevő töltések erősítését. Áteresztő altalajok esetén a magasra duzzasztott víz következtében előVízlépcsök helyének kiválasztása Vízlépcsők helyét elsősorban a kielégítendő igények szabják meg. Célszerű az olyan telepítés, ahol minél magasabb az előállítható vízlépcső, figyelembe véve természetesen a magasabb duzzasztás folyó menti hatásait, mivel az ezekkel kapcsolatos költségek emelkedése kedvezőtlen gazdasági mutatókra vezet. Energetikai hasznosításra vagy hajózási célra épült vízlépcsőket célszerű a nagyobb mellékfolyók torkolata alá helyezni. Ez a megoldás azonban par-
