György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V —26 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI Fóliaterítés — a szivárgás elleni védekezés során — csak akkor lehet hatékony, ha teljesen sima (lekaszált) töltésrézsűre, az árvíz előtt igen gondosan, megfelelő szélességben fektetik le. Ha a szivárgás csak egyes rétegekben vagy a műtárgyak környezetében következik be, akkor a mesterséges kolmatáció helyett a szivárgó réteg, ill. rész injektálása eredményesebb, ill. gazdaságosabb lehet. Ha azonban az altalaj is vízáteresztő, a fenti védekezési módszerek csak igen korlátozott hatásúak lehetnek, mert az alulról való „átázást” nem tudjuk befolyásolni. Szivárgás elleni védekezés következő fokozata szükséges, ha a víz felőli oldalon nem sikerült a beszivárgást megakadályozni és az átázás oly mértékű (a mentett oldali rézsűn, 2—3 m magasságig teljes átázás), hogy lekagylózás vagy csúszás veszélye áll fenn. Hatékony védekezési mód a mentett oldali rézsű megtámasztása, támasztóbordákkal. Lényege, hogy az átázás fölötti 0,5 m szintről indulva tulajdonképpen egy padka épül, amely legalább 3 sor homokzsákból vagy annak megfelelő magasságú kőbordákból áll. Fontos a bordák támasztó hatása és káros a rézsű, még át nem ázott részének „leterhelése”. Terhelni a mentett oldali talajon kell! A zsákok anyaga újabban a hagyományos jutaszövet helyett nagy szakítószilárdságú műanyag szövet. A műanyag szövésű homokzsákok a vizet, a levegőt áteresztik, szilárdságuk és súrlódásuk kielégítő, ugyanakkor jól raktározhatok és hosszabb ideig vízben állva sem mennek tönkre, nagy szilárdságuk pedig nagyméretű zsákok kialakítását teszi lehetővé. A támasztóbordáknak a megfelelő súrlódás és ellennyomás elérése érdekében, a terepen a töltés lábától legalább 3 m hosszúságig kell érniük (V-17. ábra). A bordák között 0,3—0,4 m hézag hagyandó a szivárgó víz akadálytalan távozása érdekében. Ugyancsak gondoskodni kell a bordák között kilépő víz elvezetéséről is. A homokzsákok helyett kőzúzalékkal töltött zsákok is eredményesen alkalmazhatók. A támasztóbordák építését 10 fős brigád 8 óra alatt — ha a zsákok töltve, ill. a kőanyag a helyszínen van — 15—25 m hosszú szakaszon tudja elvégezni. A homokzsák bordák közötti részeknek kővel való kitöltése nem helyes, mivel a kövek az ellágyult töltésrézsűbe süllyednek és akadályozzák a szivárgó víz eltávozását. Ha megfelelő homok, ill. homokos-kavics áll rendelkezésre, a támasztóbordák helyett támasztópadka is építhető. Előnye, hogy végleges formában ’J leffffmí/3 sor t /tmoJbsák 7Ö/P/7 /4/iO/ffs . jTjTjTJTJ"""---------------— t f/fámzfese/p /íáagofo/n/a/é -h'hW fázo/f R3-0,i/n %/?/> fímztTsá/r óárms ♦ t f y/rr>VA V/75'.A V-17. ábra. Bordás megtámasztás 1 metszet; 2 nézet is kialakítható. A hidromechanizációs anyagszállítás kedvezően befolyásolhatja az építés teljesítményét. (Az 1970. évi árvíz során a jugoszláv Tisza-szalcaszon úszó kotrókkal hidromechanizációs anyagszállítással 180—240 m3/h teljesítményt értek el.) A támasztópadka építése során az átszivárgó víz kieresztését (esetleg szűrő beépítésével) és elvezetését biztosítani kell. A szivárgás elleni védekezés következő fokozata, amikor az „átázás” oly nagy mértékű, hogy a töltés állékonysága közvetlen veszélyben forog, a töltés anyaga nyírószilárdságát jórészt elvesztette. Ez esetben a leghatékonyabb védekezési mód a pátrialemez fal. A pátriasor alkalmazása szivárgás elleni védelemnél elsősorban stabilitási jellegű, és csak kisebb részben lehet szivárgásgátló hatását figyelembe venni. Ha a stabilitás biztosítása mellett szivárgásgátlás is szükséges (pl. a szivárgó víz sebességének csökkentése érdekében), akkor „széles vízzáró lemezeket” alkalmazhatunk (pl. a francia de Wendel- lemezek 71 cm szélesek). A lemezfal elkészítése is gyorsabb, mint a pátrialemezzel. Ilyen esetben, amikor a szivárgásgátlás is a cél, a töltés hullámtéri rézsűjén épített lemezfallal megtámasztott, lehetőleg vízzáró új földfeltöltés, az eredeti töltés szerepét hivatott átvenni. Ezért törekedni kell a lemezfalat a vízben minél beljebb elhelyezni és a rézsűn minél tömörebb új réteget megépíteni. Törekedni kell, hogy a lemezfal, ha lehetséges, a töltés alatti vízzáró réteget elérje (vagyis elég hosszú legyen), továbbá a lemezek csatlakozása minél tökéletesebb legyen, végül a lemezek mögött 896
