György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI

V —18

A gátban és a mentett oldali talajban kialakuló nyomásvonal meghatározásának a legegyszerűbb módszere a töltésre merőlegesen elhelyezett különböző mélységben perforált észlelő kútsorok telepítése. Az észlelőkutakat a mentett oldalon — különösen a védvonal közelében — elég magasra kell kiépíteni, hogy magasan kialakuló piezometrikus nyomásvonal esetében is a leolvasás még lehetséges legyen.

Kívánatos — legalábbis az állandó észlelési szelvényekben — a pórusvíznyomás mérése. A pórus- víznyomást észlelő mérőfej beépítése a legkényesebb feladat. Szintén árvízmentes időben célszerű azokat elhelyezni.

A hullámzás és szél hatásának, továbbá a véderdők csillapító hatásának vizsgálatára célszerű állandó mérőhelyeket létesíteni. Ezeket fel kell szerelni szélíróval, hullámzást regisztráló műszerrel.

A fakadóvizes területeken végzett vizsgálatok célja:

— a depresszió előállításának és a szivárgó vizek felfogásának,

— a gáttest méretei növelésének és

— a résfalak hatékonyságának megállapítása.

Az állandó észlelési szelvények mellett szükséges:

— főként az árvíz során veszélyesnek mutatkozó hosszabb szakaszokon — az egész védvonalra kiterjedő feltárás.

A védvonal hosszabb szakaszának feltárására és rendszeres ellenőrzésére a hagyományos feltáráson kívül a következő eljárások, eszközök és műszerek állnak rendelkezésre, illetve kidolgozás alatt:

— a vertikális elektromos szondás mérés a gát és a gát környezetében a talaj szerkezetének, a vízzáró és vízvezető rétegek vertikális és horizontális kiterjedésének megállapítására;

— a gátak infravörös légi fényképezése. A nedvesség- tartalom és hőkapacitás ismert összefüggése szerint a gátakról száraz és árvíz alatti átázott állapotban — megfelelő spektrumsávokban — készített légifotók összevetésével gyors felvilágosítás kapható az átlagos átnedvesedésről;

— a gátak geoelektromos térképezése. Az elektróda nélküli, elektromágneses hullámterjedést felhasználó, ún. frekvenciaszondázási eljárás gyors és így hosszabb védvonalak felvételére is alkalmas;

— indukált polarizációs eljárás a gátszerkezetben lényeges szerepet játszó agyagréteg (vékony agyagréteg) kimutatására;

— izotópos tömörségmérő műszerek a gátak tömörségének és nedvességtartalmának vizsgálatára és a hagyományos eljárással gyorsabb rendszeres ellenőrzésére. A radioizotópos tömörségmérő műszerek minden, a gyakorlatban elfőforduló talajféleség esetén használhatók. Előnyük még, hogy mélységi szondák segítségével a mérések 5—10 m-ig vagy még ennél nagyobb mélységig is kiterjeszthetők.

A védvonalban levő műtárgyak rendszeres vizsgálata az árvízvédekezés biztonsága szempontjából döntő. A védvonalba épített műtárgyaknak és a gátakhoz való csatlakozásuknak mindig az eredeti állapotnak megfelelő állapotban kell lenniök. Minden műtárgynál meg kell gondosan vizsgálni:

— a műtárgy anyagának állapotát;

Az anyagvizsgálatok részben a helyszínen, részben a helyszínen vett minták alapján laboratóriumban végezhetők el. A helyszíni vizsgálatok elsősorban a vas korróziójára, a fa korhadására vonatkozhatnak. A beton minősége — a régebbi csak laboratóriumi vizsgálatok (próbakockák) helyett — ma már roncsolásmentesen a helyszínen ultrahangos betonvizsgáló műszerekkel elvégezhető;

— a műtárgy és az árvédelmi gát kapcsolatát, főként a műtárgy fenéksíkjára ható felhajtóerőt és a műtárgy alatt és oldalán végbemenő szivárgást. E jelenség megfigyelése a műtárgyba és környezetébe épített talajvízszint-észlelő kutak segítségével, továbbá nyomjelzős anyagok (izotóp, fluoreszcens) felhasználásával lehetséges;

— az aktív és passzív talajfeszültséget, melyek a műtárgy és a talaj határfelületén a talajban keletkeznek. A mérések végrehajtásához szükséges műszer észlelőfejeit a műtárgy építésekor kell elhelyezni. Utólag beépíteni — a feszültségállapot lényeges megzavarása nélkül — nem lehet;

— a dinamikus hatásokat, a műtárgyak dinamikus igénybevételei részben periodikusan jelentkeznek, részben a normális igénybevételen felül rezgéseket is okozhatnak. Igen veszedelmes a szivattyútelepekhez kapcsolt nyomócsövek rezgése. A rezgés hatására a töltés és a nyomócső között káros kiüregelődés keletkezik. A rezgésvizsgálatokhoz többféle műszer használatos [30];

— a műtárgy mozgásait, amelyek süllyedésből, billenősből, elferdülésből, eltolódásból, elcsavaro- dásból eredhetnek;

— a műtárgyon bekövetkező alakváltozásokat és a dilatációs hézagok, repedések relatív mozgását a műtárgy hozzáférhető részein optikai vagy

888