György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V— 17 szivattyútelepeken, munkásszállásokon helyezik el. Árvíz idején azonban minden fontosabb helyre (vé­dekezési hely, tanyahajó, rakodási hely stb.) tele­pítünk ideiglenes állomást. Az árvízvédelmi táv­beszélő-hálózat előnye, hogy a kapcsolás, ill. a beszéd sorrendiségét a védelemvezetés döntheti el. Üzembiztonság érdekében kívánatos, hogy a véd­vonal több irányból is elérhető legyen. Hátránya, hogy a légvezetékes megoldás miatt könnyen ron­gálódik, töltésszakadás esetén pedig a telefonvonal is elszakad. Az árvízvédelmi távbeszélővonalat a védvonal men­tén célszerű vezetni és az oszlopokat a mentett oldali gát lábától 4—5 m-re elhelyezni. Ugyanis ilyen el­helyezés mellett: — az oszlopok nem zavarják a gátkoronán folyó védekezést, — a szélviharoknak nincs annyira kitéve, kevesebb a vezetékszakadás, — lehetővé teszi helikoptereknek a töltéskoronára való leszállását. Ajánlatos minden gátőrházba, de legalábbis min­den szakaszvédelmi központba a postai telefonállo­mást is bekapcsolni. Egyre nagyobb jelentősége van a telex-összekötte­tésnek. Az országos vízmércehálózatot telexen hív­ható állomásként építik ki. A legsokoldalúbb hírközlő berendezés az ultrarö­vid hullámú összeköttetés. Helyes, ha a nagy országos összeköttetés mellett árvíz idején a szakaszvédelmi központokat a gátőr házakkal egy kis teljesítményű, más frekvencián adó URH rendszer köti össze. Ugyanígy helyes, ha egy-egy kisebb vízgyűjtőn az árvédekezés sikere főleg az időbeni figyelmeztetés érdekében URH távjelző központ létesül. A következő években az árvédekezés során a hír­közlés szempontjából fontos szerephez juthat a kép­magnetofon is. ÁRVÍZVÉDELMI MÜVEK FENNTARTÁSA Az árvízvédelmi művek fenntartásának a célja, hogy azok mindenkor olyan állapotban legyenek, mely megfelel a tervezett stabilitási és műszaki kö­vetelményeknek. A védvonalak és a bennük levő műtárgyak rendszeres vizsgálata Az árvízvédelmi művek fenntartását részben az ár­víz alatt, részben a rendszeres ellenőrzés során tett megfigyelések határozzák meg. Az árvíz alatti megfigyeléseket írásba kell foglalni, lehetőség szerint fényképekkel ellátni, majd az ár­víz után műszeres állapotfelvétellel vagy feltáró munkával ellenőrizni kell. A megfigyelések és a műszeres állapotfelvétel együttes értékelése alapján lehet eldönteni a javítás módját és sorrendjét. Árvíz után a fenntartás jellegű javításokat is azonnal el kell végezni. A rendszeres őszi bejárás keretében meg kell álla­pítani az árvízvédelmi művek állapotát, felül kell vizsgálni a fenntartási munkák eredményeit, illet­ve rá kell mutatni a fenntartás hiányosságára, A gátak rendszeres vizsgálata elsősorban a terv szerinti stabilitás megtartása érdekében szükséges. Ez pedig a töltéstestben kialakuló szivárgási, telí- tődési és állapotváltozási jelenségekkel függ össze. FI jelenségek alakulásának, időbeni változásának megfigyelésére célszerű a védvonal bizonyos sza­kaszain — elsősorban ott, ahol a korábbi árvizek során ilyen káros jelenségek voltak — állandó észle­lési szelvényeket létesíteni. Az állandó észlelési szel­vényekben a talajmechanikai alapadatok teljes fel­tárásain kívül meg kell figyelni: — a töltés átázását, — a nyomásvonal kialakulását, — a hullámzás és szél hatását, — a fakadóvizes területeket. A talajmechanikai alapadatok (talaj rétegződés, vízvezető képesség, anyag- és állapot jellemző stb.) beszerzése a gyakorlatban ma még fúrással megy végbe. Az átázások megfigyelésére a legegyszerűbb lehe­tőség az észlelökutak telepítése. Általában érdemes a talajfeltáró fúrásokat béléscsövezni, mert így radioizotópos mérésekkel meghatározható a gát tö­mörsége, víztartalma és az árvíz alatt rendszeres mérésekkel nyomon követhető azok változása. Újab­ban a roncsolásmentes észlelések érdekében geo- elektromos vizsgálatok lépnek előtérbe. Mivel a gát­test geoelektromos paramétereiben az átnedvesedés nem okoz egyértelmű változást, ezért feltétlenül szükséges a gátak előzetes, ún. száraz állapotban végzett regionális felvétele, mert az így kapott ada­tokat az árvédekezéskor mért adatokkal összevetve következtethetünk az átnedvesedés mértékére. Hasonló feladatot old meg a vontatható elektro­mos ellenállásmérő. Az eljárás gyors, nagy területe­ket felölelő, főleg tájékoztató adatok beszerzésére alkalmas. 887

Next

/
Thumbnails
Contents