György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V— 17 szivattyútelepeken, munkásszállásokon helyezik el. Árvíz idején azonban minden fontosabb helyre (védekezési hely, tanyahajó, rakodási hely stb.) telepítünk ideiglenes állomást. Az árvízvédelmi távbeszélő-hálózat előnye, hogy a kapcsolás, ill. a beszéd sorrendiségét a védelemvezetés döntheti el. Üzembiztonság érdekében kívánatos, hogy a védvonal több irányból is elérhető legyen. Hátránya, hogy a légvezetékes megoldás miatt könnyen rongálódik, töltésszakadás esetén pedig a telefonvonal is elszakad. Az árvízvédelmi távbeszélővonalat a védvonal mentén célszerű vezetni és az oszlopokat a mentett oldali gát lábától 4—5 m-re elhelyezni. Ugyanis ilyen elhelyezés mellett: — az oszlopok nem zavarják a gátkoronán folyó védekezést, — a szélviharoknak nincs annyira kitéve, kevesebb a vezetékszakadás, — lehetővé teszi helikoptereknek a töltéskoronára való leszállását. Ajánlatos minden gátőrházba, de legalábbis minden szakaszvédelmi központba a postai telefonállomást is bekapcsolni. Egyre nagyobb jelentősége van a telex-összeköttetésnek. Az országos vízmércehálózatot telexen hívható állomásként építik ki. A legsokoldalúbb hírközlő berendezés az ultrarövid hullámú összeköttetés. Helyes, ha a nagy országos összeköttetés mellett árvíz idején a szakaszvédelmi központokat a gátőr házakkal egy kis teljesítményű, más frekvencián adó URH rendszer köti össze. Ugyanígy helyes, ha egy-egy kisebb vízgyűjtőn az árvédekezés sikere főleg az időbeni figyelmeztetés érdekében URH távjelző központ létesül. A következő években az árvédekezés során a hírközlés szempontjából fontos szerephez juthat a képmagnetofon is. ÁRVÍZVÉDELMI MÜVEK FENNTARTÁSA Az árvízvédelmi művek fenntartásának a célja, hogy azok mindenkor olyan állapotban legyenek, mely megfelel a tervezett stabilitási és műszaki követelményeknek. A védvonalak és a bennük levő műtárgyak rendszeres vizsgálata Az árvízvédelmi művek fenntartását részben az árvíz alatt, részben a rendszeres ellenőrzés során tett megfigyelések határozzák meg. Az árvíz alatti megfigyeléseket írásba kell foglalni, lehetőség szerint fényképekkel ellátni, majd az árvíz után műszeres állapotfelvétellel vagy feltáró munkával ellenőrizni kell. A megfigyelések és a műszeres állapotfelvétel együttes értékelése alapján lehet eldönteni a javítás módját és sorrendjét. Árvíz után a fenntartás jellegű javításokat is azonnal el kell végezni. A rendszeres őszi bejárás keretében meg kell állapítani az árvízvédelmi művek állapotát, felül kell vizsgálni a fenntartási munkák eredményeit, illetve rá kell mutatni a fenntartás hiányosságára, A gátak rendszeres vizsgálata elsősorban a terv szerinti stabilitás megtartása érdekében szükséges. Ez pedig a töltéstestben kialakuló szivárgási, telí- tődési és állapotváltozási jelenségekkel függ össze. FI jelenségek alakulásának, időbeni változásának megfigyelésére célszerű a védvonal bizonyos szakaszain — elsősorban ott, ahol a korábbi árvizek során ilyen káros jelenségek voltak — állandó észlelési szelvényeket létesíteni. Az állandó észlelési szelvényekben a talajmechanikai alapadatok teljes feltárásain kívül meg kell figyelni: — a töltés átázását, — a nyomásvonal kialakulását, — a hullámzás és szél hatását, — a fakadóvizes területeket. A talajmechanikai alapadatok (talaj rétegződés, vízvezető képesség, anyag- és állapot jellemző stb.) beszerzése a gyakorlatban ma még fúrással megy végbe. Az átázások megfigyelésére a legegyszerűbb lehetőség az észlelökutak telepítése. Általában érdemes a talajfeltáró fúrásokat béléscsövezni, mert így radioizotópos mérésekkel meghatározható a gát tömörsége, víztartalma és az árvíz alatt rendszeres mérésekkel nyomon követhető azok változása. Újabban a roncsolásmentes észlelések érdekében geo- elektromos vizsgálatok lépnek előtérbe. Mivel a gáttest geoelektromos paramétereiben az átnedvesedés nem okoz egyértelmű változást, ezért feltétlenül szükséges a gátak előzetes, ún. száraz állapotban végzett regionális felvétele, mert az így kapott adatokat az árvédekezéskor mért adatokkal összevetve következtethetünk az átnedvesedés mértékére. Hasonló feladatot old meg a vontatható elektromos ellenállásmérő. Az eljárás gyors, nagy területeket felölelő, főleg tájékoztató adatok beszerzésére alkalmas. 887
