György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

V —16 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI got kell szállítani. A feladat sikeres végrehajtásá­nak előfeltétele: — az árvízvédelmi védvonal legalább 5 km-enként megfelelően karbantartott, árvíz idején is gép­kocsival járható belcötőúton megközelíthető legyen; — a töltés koronája megfelelő széles és esős időben is járható legyen', — a töltéskorona, mint közlekedési út géppel kar­bantartható (tehát gyorsan helyreállítható) le­nyen. Szükséges, hogy az út egyengetése, hengerezése az árvízvódekezési szállítások zavarása nélkül tör­ténjen. A gépi karbantartás feltétele a töltéskoro­nán vagy annak közelében levő létesítmények (táv­beszélőoszlop, szelvénykő) eltávolítása. Ha a töltés koronája 6 m-nél keskenyebb, akkor legalább 0,5—1,0 km-enként 20 m hosszú és 4,0 m széles kitérőt kell létesíteni. A védőtöltéseket keresztező utak útátjárók építé­sét teszik szükségessé. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb helyen szakítsa meg a töltést út­átjáró. A hullámtéren a védvonalhoz simuló ún. bajuszrámpa épüljön. Ez utóbbi megoldás árvíz idején a hajózást sem akadályozza. Az útátjáróknál és minden olyan helyen, ahol kocsikkal a töltésre fel lehet jutni, a töltéskoronán való kocsiközlekedést sorompókkal kell meggátolni. A töltés koronáján a közúti közlekedés érdeké­ben kavicsolás, salakolás esetleg stabilizálás ajánl­ható. A védvonal tartozékai A gátak és kiegészítő létesítmények ellenőrzését, felügyeletét ellátó személyek részére a védvonal mellett gátőrházakat kell létesíteni. A gátőrházat burkolattal ellátott bekötő út mellé kell telepíteni; a meglevő őrházakhoz burkolt utak kiépítése kívánatos; — az őrházak egymástól való távolságát a védvo­nal fontossága szabja meg, fő védvonalakon a kívánatos távolság 4—6 km; — a gátőrházban a gátőrlakáson kívül szükség van egy nagyobb helyiségre az árvízvédekezés alatti munkák elvégzésére, egy kisebbre a telefon és hírközlés számára, további helyiségre pedig legalább két fő szállására; — a gátőrház lakó- és dolgozóhelyiségeit a mértékadó árvizszint magassága fölé kell építeni (V-ll. áb­ra); — a gátőrház közelében az árvízvédekezésben részt­vevő járművek és az árvízvédekezéshez szállított többlet anyagok részére megfelelő magasságú parkoló és rakodóteret kell biztosítani; — különös elővigyázatossággal kell a gátőrház víz­ellátását megoldani, ha az kútból történik. A kút helytelen telepítésével buzgárveszélyt és gátszaka­dást okozhatunk; — gondoskodni kell az őrház világításáról. A gátőrház közelében kell elhelyezni az árvíz- védelmi szertárakat. A szertárak telepítésének egyik fő kívánalma, hogy gépkocsival akadálytalanul, a V-ll. ábra. Gátőrház általános elrendezése folyamatos szállítás lehetőségének érdekében két irányból megközelíthető legyen. Gazdaságos meg­oldás, ha az emeletes gátőrház földszintjén alakít­juk ki a szertárakat (1. az V-ll. ábrát). Az árvízvédekezés során fontos követelmény, hogy a vízőrök, továbbá a törzsgárdát alkotó mun­kások állandóan a védvonal közelében tartózkod­janak és pihenőjüket is ott töltsék. Munkásszállá­sok létesítése a sikeres árvízvédekezés érdekében döntő fontosságú. Ideiglenes épületeket a gátőr­ház közelében (gátőrház udvarán) helyes felállítani, míg az állandó épület elhelyezése a két gátőrház kö­zött javasolható. Az állandó munkásszállások padló­szintje a mértékadó árvízszint magasságában le­gyen. Az árvízvédelmi védvonal tartozéka az árvíz- védelmi vízmérce. Általában a védvonal mellett egymástól 1,2—2,0 km távolságban létesülnek. Ré­gebben álló vízmérceként alakították ki, de ez a hullámtérben erősen zavarta a hajózást. Helyesebb fekvő mércéket elhelyezni. A sűrűn elhelyezett ár­vízi mércék igen jó információt adnak a helyi duz­zasztásokról, az árvizek felszíngörbéjéről. Jeges árvizek esetén pedig a jégtorlaszok helyéről, sőt a torlaszok időszakos mozgásáról. Hírközlő berendezések Az árvízvédelmi távbeszélő-hálózat a posta hálózatától általában független, csak néhány helyen — főként városi szakaszokon — csatlakozik a postai vonal­hoz. A távbeszélő központja általában a vízügyi igazgatóságok vagy szakaszmérnökségek székhe­lyén van. Az állandó állomásokat a gátőrházakban,. 886

Next

/
Thumbnails
Contents