György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

V— 15

n

V-9. ábra. Nyomócső 1 hosszmetszet; 2 keresztmetszet

rónáéi közelében azért, hogy szükség esetén a cső megszakítható és a szádfalazás elvégezhető legyen;

— gondoskodni kell, hogy mind a mentett, mind a vízfelöli oldalon megfelelő helyen elzáró szerkezet legyen, szivornyákat pedig a működés megszakítására alkalmas légbebocsátó szeleppel is fel kell szerelni.

A fentiekhez hasonlóan kell eljárni, ha az árvíz- védelmi gátat kábellel keresztezzük. A kábelt acél

V-10. ábra. Szivornyacső átvezetése az árvízvédelmi töltésen

1 hosszmetszet a szivornya tengelyében; 2 hosszmetszet a töltés tengelyében

védőcsőbe, esetleg vasbeton védőburkolatba kell helyezni és gondoskodni kell, hogy a kábel egy megfelelő szakasza kiiktatható legyen.

Űj szivattyútelepek tervezésekor árvízvédelmi szempontból két fő szempontot kell figyelembe venni:

— a szivattyúházat a mentett oldali védett sávon kívül kell felépíteni;

— kizárólag a feloldott megoldás (külön szivattyúház, külön nyomócső) alkalmazható;

— a munkagödör víztelenítését különös figyelemmel tervezzük és végezzük, a talajszerkezet megbontását ki kell zárni.

A meglevő szivattyútelepek átépítésekor különösen a dinamikus hatások és a szivárgási lehetőségek kiküszöbölésére törekedjünk.

Közlekedés

Az árvízvédelmi védvonalakon a közlekedés elsősorban az árvízvédekezés érdekében szükséges. Az árvízvédekezés idején azonban időjárástól függetlenül (tehát esős időben is) szükséges a közúti szállítás lehetőségét biztosítani. Néha, gátszakadáskor vagy annak megakadályozása érdekében, a védvonal egy- egy pontjára koncentráltan nagy mennyiségű anya885