György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

V —14

A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI

szerint kerülni kell új csőzsilipek létesítését, meg kell fontolni a felújítandó zsilipek megszüntetését, esetleges összevonását [48]. Egy csőzsilip hosszmetszetét és a vízzáró csuklós csőkapcsolatot az V-8. ábra mutatja be.

A csőzsilipek létesítésénél különösen ügyelni kell, hogy

— a lehetőség szerint vasbetonból készüljön;

— a cső és a töltés között veszélyes szivárgás ne léphessen fel. Ezért a csőre megfelelő távolságban vagy ,,gallérokat” kell építeni, vagy ha kellő szivárgási hossz így nem biztosítható, szádfallal és oldalt a töltésbe kinyúló függönyfalakkal kell a szivárgás ellen védekezni;

— a csőzsilipet tömör talajra kell helyezni és a munkagödör betemetését különös gonddal kell végezni ;

— a csőzsilip üzemszerű elzárása a vízoldalon elhelyezett, a várható legnagyobb vízszint fölé emelkedő aknába beépített tolózárral vagy zsiliptáblával történik. Ideiglenes elzárása kettős betétgerendás zárással biztosítandó. A csőzsilip időszakos vizsgálata, de a nagyobb biztonság is megköveteli, hogy a mentett oldalon is elzárható le- gyen;

— a csőzsilip ne túl hosszú darabokból épüljön, hanem célszerűen vízzáró csuklók beiktatásával, így a csőtörés veszélye kevésbé áll fenn;

— bizonytalan altalajviszonyok esetén a mentett oldalon megfelelő nagyságú és magasságú szorító töltés építése indokolt.

Az árvízvédelmi gátat nyomócső vagy szifoncső keresztezheti. Nyomócsövek esetén a rendeltetésnek megfelelően a mentett- vagy a hullámtéri oldalon szivattyútelep épül. Ha a szivattyútelepre kapcsolt nyomócső mélyvezetésű (újabb műtárgyak építésénél ezt a megoldást kerüljük), akkor a nyomócső

kiképzésére vonatkozóan a csőzsilipre tett megjegyzéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

Magasvezetésű nyomócsövekkel vagy szifoncsövekkel való vízátvezetés általában kedvezőbb. Ezeket a töltés hasznos keresztmetszetén kívül, lehetőleg a biztonsági magassággal vagy annak egy részével (a hasznos) megnövelt mértékadó árvízszint fölé kívánatos elhelyezni. Ha üzemi vagy gazdasági indokok miatt ez nem lehetséges, akkor a keresztező acélcső töltéskorona alatti szakasza a mértékadó árvízszint magasságára helyezendő. Ekkor azonban gondoskodni kell, hogy a cső korona alatti szakaszának legalább 1,00 m-es darabja könnyen kiemelhető legyen abból a célból, hogy a töltés folytonosságát

— magasabbra emelkedő árvízszint esetére — szádfallal vagy jászolgáttal biztosítani lehessen.

Magasvezetésű nyomócsővel való keresztezés egy megoldását az V-9. ábra és a szifoncsővel való keresztezést az V-10. ábra tünteti fel [48].

Magasvezetésű nyomócső és szifoncső tervezése során és kivitelezésekor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

— a nyomócső, ill. szifoncső lehetőleg acélból vagy vízzáró béléssel ellátott vasbetonból építendő',

— a csövet fix alátámasztása és állandó vizuális ellenőrzése érdekében betonvályúban ajánlatos vezetni ;

— a csöveket a töltéskorona alatti szakaszon vagy minimálisan 0,6 m széles vasbeton talppal ellátott vasbeton védőburokkal kell körülvenni (V-9. ábra), vagy a töltéskoronát a cső felett megemelt rámpa formájában kell átvezetni (V-10. ábra);

— csövek kialakításakor a rezgések, hőmérsékleti hatások, egyenlőtlen süllyedések kiegyenlítésére alkalmas szerkezetek, közdarabokat kell beépíteni és lehetőleg csuklósán csatlakoztatni;

— kiszerelhető közdarabra van szükség a víz felőli ko/f M/iptái/ff mzgatí sier/ce/eAmeJ: ieép/iesi Mj/e

884

V-8. ábra. Csőzsilip hosszmetszete