György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

V —13

ban a következő jelenségek kiküszöbölésére kell összpontosítani:

— a műtárgy anyagi jellemzőivel összefüggő hibák (repedezett, nem vízzáró beton, elmállott tégla, eltört vascső az árvíz során átszivárgást tesz lehetővé és a töltéstestet átáztatja);

— a szakszerűtlen tervezés és kivitel következtében keletkezett hiányosságok (szádfalak elégtelen hosz- sza, műtárgy körüli szivárgás, dilatációs hézagok rossz kialakítása, nyomócső káros rezgése, szivattyú rossz alapozása következtében keletkező rezgések, munkagödrök víztelenítésénél elkövetett hibák stb.);

— fenntartás, karbantartás elhanyagolása (elzárószerkezetek hibái, korrózió stb.) miatt bekövetkezett hiányosságok;

—- az árvízvédekezés során a nagyarányú és a nagy súlyt szállító járműforgalom statikus és dinamikus túlterhelésének káros hatása.

Az általános szempontok mellett minden egyes, árvízvédelmi gátba épített műtárgynál különleges követelményeket is be kell tartani.

Az árvízkapu megszakítja a földgát folyamatosságát és a gát egy megemelt és kiszélesített részébe építik be. A keresztező vízfolyás medrét a kapu helyén egy felül nyitott vasbeton keret váltja fel (V-7. ábra).

Árvízvédelmi biztonság szempontjából különösen ügyelni kell arra, hogy

— kerüljük a síklemez és cölöpalapozás kombinációját-,

— a munkagödör víztelenítését a legnagyobb gonddal tervezzük (tilos a talaj szerkezet megbontását veszélyeztető szivattyúzás vagy nagy depresszió előállítása);

— a vasbeton keret és az árvízvédelmi gát között árvíz idején szivárgás ne indulhasson meg, ezért kellő hosszúságú szárny- és szádfalakat kell építeni;

— az üzemszerű zárószerkezet (kapuszámy) mellett még ideiglenes elzárás is létesüljön. Gondoskodni kell, hogy a kapu mindkét oldalán a nyílás a mértékadó árvízszint felett az árvédelmi töltéskorona magasságáig, betétgerendákkal elzárható legyen.

A Sión létesült az ország legnagyobb árvízkapuja.

Kisebb vízfolyások vagy belvízlevezető csatornák vizét csőzsilipen keresztül vezetjük a befogadóba. A csőzsilip nem szakítja meg a töltéstest folyamatosságát, de mélyvezetése következtében mégis erősen csökkenti a biztonságát. Lehetőség

56»

883

V-7. ábra. Árvízkapu