György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V —12 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI V-l. táblázat folytatása Fejlesztés mintaszelvényei Sorszám Koronaszint mértékadó árvízszint felett, m Rézsűhajlások Megnevezés mentett hullámtéri K oronaszélesség, m oldal 4. Tisza mellékfolyói menti védvonalak a) Batár 1,00 1:3 1:3 3,0 b) Túr—Palád—Sáregér 1,00 1:3 1:3 3,0 c) Szamos 1,00 1:3 1:3 4,0 d) Kraszna 1,00 1:3 1:3 4,0 e) Lónyai csatorna és Nyíri védvonal 1,00 1:3 1:3 4,0 f) Bodrog 1,00 1:4 1:3 4,0 g) Takta 1,00-1,20 1:4 1:3 4,0 h) Hemád 1,00 1:3 1:3 4,0 i) Sajó 1,50 1:4 1:3 5,0 j) Rima—Csinosa—Eger 1,20 1:3 1:3 3,0 k) Zagyva—Tápió 1,00 — 1,50 1:3 1:3 4,0 l) Tárná és mellékfolyói 1,00 1:3 1:3 4,0 m) Hortobágy—Berettyó 1,00 1:3 1:3 4,0 n) Berettyó —Ér—Kálló 1,20-1,50 1:5 1:3 5,0 o) Sebes-Kőrös 1,20-1,50 1:5 1:3 5,0 p) Fekete-Kőrös 1,20 1:5 1:3 5,0 r) Fehér-Kőrös 1,20 1:5 1:3 5,0 s) Kettős-Kőrös 1,50 1:5 1:3 5,0 t) Hármas-Kőrös 1,50 1:5 1:3 6,0 u) Maros és Sámsonapátfalvai csatorna 1,00-1,50 1:5 1:3 5,0 medrek, mellékágak közelsége, fák és gyökereinek eltávolítása.) Gazdaságosabb és műszakilag helyesebb lehet a mentett oldalon való erősítés. Ez esetben a legcélszerűbb homok, ill. homokos-kavics alkalmazása. A mentett oldalra csak áteresztő, a meglevő töltés anyagánál legalább egy nagyságrenddel áteresztőbb anyagot szabad helyezni. Az erősítést a mentett oldalon mintegy szűrőpadkaként vagy paplanként helyezhetjük el. Ha a töltéseket csak kötöttebb anyagból, esetleg még a meglevő töltés anyagánál is kötöttebb anyagból lehet csak megerősíteni, akkor az erősítést feltétlenül a hullámtéri oldalon kell végrehajtani Az árvízvédelmi gátak tervezésére vonatkozólag 1. még a II-2. fejezetet. Árvízvédelmi gátakba épülő műtárgyak Az árvízvédelmi vonal sokszor keresztez természetes vagy mesterséges vízfolyásokat (betorkolló vízfolyások). Nagyobb vízfolyások esetén visszatöltésezéssel vagy árvízkapuval biztosítjuk, hogy a gátak közé szorított folyó vize ne találjon utat az ártér felé. Kisebb vízfolyások vagy belvízcsatornák esetén zsilipet építenek. Árvíz idején is szükséges, hogy a keresztező vízfolyás érkező vize az árvízvédelmi töltésen átjusson vagy pedig kisvizek idején a folyótól a mentett oldalra vizet kell szivattyúzni öntözés vagy egyéb vízhasznosítás céljából. Mindkét esetben az átvezetést általában az árvízvédelmi töltés testébe épített csővezetékkel oldják meg. A csővezeték lehet egy szivattyútelep nyomócsöve vagy szifoncső. A műtárgyak, mint a gát testébe épített idegen testek és mert rendszerint a terep legalacsonyabb pontján épültek, árvíz idején a legveszedelmesebb helyei az árvízvédelmi gátnak. Tervezésükkor, kivitelezésükkor és fenntartásuk esetén különös gonddal kell eljárni. A műtárgyakon átfolyó vízhozamok számítását az I — 1. fejezetben közöltük. Tervezésük és építésük során a figyelmet elsősor882
