György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
v-$ A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI és a tetőző árvizek magasságát emelheti. (Pl. a Duna Regensburg— Becs közötti szakaszán megépült, ill. tervezett duzzasztóművek bögéiben tárolható mintegy 1 milliárd m3 víz leeresztése a magyar- országi szakaszon kedvezőtlen esetben mintegy 30—50 em-rel emelheti az árhullámok tetőzésének magasságát.) Olyan esetekben, amikor a tározótér maximális duzzasztási szintje magasabb, mint az árvízszint, az árvíz tetőzési ideje pedig csak néhány óra, a tározótér árvíz előtti kiürítésével, majd a duzzasztás megfelelő időben való megkezdésével a duzzasztómű alatti szakaszon kialakuló árvízi tetőzés bizonyos fokig befolyásolható. A vízgazdálkodás kívánta medertározás esetén a tározott vízmennyiség hatását az árvíz kialakulására a tervezés során részletesen vizsgálni kell. Az üzemelési előírásban külön kell foglalkozni a levonuló árvíz és a tározó üzemének kérdésével. Szigorú előírást kell adni: — a tározótérnek az árvízvédelem érdekében időben való kiürítésének megkezdésére; — a duzzasztómű zárásának idejére; — a duzzasztótér feliszapolódásának állandó ellenőrzésére és — az árvíz levonulását akadályozó egyéb jelenségekre. Mezőgazdasági művelés A vizek levonulásában az emberi beavatkozás hatására lényeges változások következhetnek be. Közismert az erdők kipusztítása révén a kopároso- dási folyamat intenzív szerepe az árvizek magasságának emelkedésében. Ugyanakkor a mezőgazdasági területek céltudatos művelésével a lefolyásra kerülő viz mennyisége csökkenthető, ill. az összegyülekezési időt meg lehet nyújtani. Vagyis a megfelelő mezőgazda- sági technológiával az árvizek kialakulása bizonyos mértékben befolyásolható. Komplex vízrendezés A vízgyűjtő bármely pontján végrehajtott vízrendezés összefügg az árvízmentesítés, az árvizek kialakulásának a kérdésével. Ezért a vízgyűjtő területen végzett rendezési munka (vízmosáskötés, patakszabályozás, drénezés stb.) hatását az árvízmentesítés oldaláról is figyelemmel kell kísérni. Egyes vízrendezési munkák (patakszabályozás) a mederben való lefolyást gyorsíthatják, az összegyülekezési időt rövidíthetik, és ezzel az árvizek tetőző magasságát emelhetik. Másoknak viszont vízvisszatartó hatása van, vagyis kedvezően befolyásolják az árvíz kialakulását. Bővebbet l. a VI. fejezetben. TERVEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI IRÁNYELVEK A MEGLEVŐ MÜVEK FELÚJÍTÁSÁHOZ ÉS ÚJAK ÉPÍTÉSÉHEZ Védvonalak helyszínrajzi vonalazása Magyarország árvíz által veszélyeztetett területeinek megvédése, az árvédelmi töltések rendszerének kiépítése, gyakorlatilag befejeződött. A kiépített védvonalak helyszínrajzi vonalazásuk tekintetében azonban számos kívánnivalót hagynak maguk után. A töltések helyszínrajzi vonalazása során sok esetben az egyéni tulajdonérdekek és nem a műszaki szempontok érvényesültek. Az árvízmentesítést elválasztották a folyószabályozástól, pedig az árvízvédelmi töltések létesítése — mint nagyvízi szabályozás — a folyószabályozás szerves része. Az árvízvédelmi gátak szerepe nemcsak az, hogy az árterületet az elárasztás veszélyétől megmentse, hanem az árvizek gyors, legkedvezőbb hidraulikai viszonyok melletti levonulását elősegítse. Ez pedig az árvízi meder legkedvezőbb szélességének — a védgátak távolságának — meghatározásával és a folyó kis- és középvíz szabályozásának megfelelő helyszíni vonalvezetéssel érhető el. [Árvízi meder alatt a folyó kis- és középvízi medrét — anyamedrét — és a hozzá legtöbbször kétoldalt csatlakozó — az árvédelmi gátakig, ill. a magaspartig terjedő — hullámtér együttes szélességét értjük (V-22. ábra).] A meglevő árvízvédelmi gátak vonalázásával kapcsolatban a legfontosabb tennivaló, hogy azokon a helyeken, ahol az egyes árvizek során káros jelenségeket észleltek (duzzasztás, jégmegállás) vagy ott, ahol a folyómederben káros feltöltődések (mederemelkedés, középzátony) keletkeztek és e jelenségek a töltések helytelen vonalazására vezethetők vissza, hidraulikai mérésekkel, morfológiai megfigyelésekkel, kismintakísérlettel fel kell tárni a kritikus folyószakaszokat. Ha a kis nintakísérletek eredményei a védvonalak áthelyezésének szükségességére mutatnak, az árvízvédelmi biztonság érdekében a nagyvízi szabályozást végre kell hajtani. A hosszabb szakaszokon végrehajtott nagyvízi szabályozás, az árvízvédelmi gátak új, kedvezőbb vonalvezetése mellett sok esetben egy-egy rövi876
