György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V — 5 vezetés lehet kifejezetten az árvízvédelem érdekében épült árapasztó csatorna. Létesítésének egyik fő előfeltétele, hogy a két folyó árvize ne azonos időben vonuljon le. A víz visszatartása a vízgyűjtő területen Völgyzáró gátas tarozás. A völgyzáró gátas víztározás általában több célú vízgazdálkodási feladat megoldása. Az árvizek visz- szafogása, kisvizek idején vízpótlás, azaz a természetes vízjárás szabályozása érdekében épül. Külön vizsgálattal kell meghatározni, hogy a több célú tározók milyen mértékben csökkenthetik az árvizek tetőző magasságát, továbbá hol gazdaságos csak az árvízvisszatartás érdekében tározót létesíteni. Kifejezetten árvízvédelem érdekében épült tározóknál az árhullám visszatartásának hatását két szempontból, nevezetesen: — közvetlenül a tározó alatti folyószakaszra, valamint — egy távolabbi, alsóbb folyószakaszra való hatását kell vizsgálni. Közvetlenül a tározó alatt kisebb vízfolyásokon — a vízvisszatartás hatására — az árhullám ellapul. Alsóbb folyószakaszokon, ahol a legmagasabb árvízszint kialakulása a mellékvízfolyásokról összefutó árhullámok tetőzési időpontjának egymástól való viszonyától is függ, egy-egy mellékvölgyi tározó a tetőzés magasságát alig befolyásolja. Sőt előfordulhat, hogy a tározóban visszatartott árvízmennyiség későbbi és kiegyenlített levonulása során éppen találkozik az alsó szakasz vagy valamelyik mellékvízfolyás később tetőző árhullámával és magasabb árvízszint okoz. Az árvizvisszatartás kérdése tehát egészen másként jelentkezik a nagy folyók esetén, mint kisebb vízfolyásokon. Nagy folyóknál részletesen vizsgálni kell: — az árvízvisszatartás érdekében hasznos tározás nagyságát. Meg kell állapítani, hogy a több célú (elsősorban a vízerő hasznosítás érdekében létesült) tározók térfogatának hány %-a hasznosítható ; — az árvízvisszatartás szempontjából rendelkezésre álló tározótér és a vízgyűjtő terület arányát, vagyis a fajlagos tározóteret EV v=~p~ 1000 mm, (1) ahol EV a vízrendszer területén levő tározók hasznos térfogata m F a vízgyűjtő terület kiterjedése, m2. — a tározók területi elhelyezkedésének hatását, vagyis a tározással kézben tartott területhányadot, amelyet a tározóhoz tartozó Ef és a teljes vízgyűjtő terület F aránya fejez ki <p = ?l 100%. (2) jt A tározók zárását és nyitását utasításban kell szabályozni. Kifejezetten árvízcsökkentés érdekében épült tározók az árvíz kialakulása előtt megfelelő időben legyenek üresek. Kisvízfolyásokon, azaz kis kiterjedésű vízgyűjtő területen kedvező domborzati és hidrológiai adottságok esetén, viszonylag kis tározótérfogattal is eredményesen lehet csökkenteni az árvízhozamot. Magyarországon a hegy- és dombvidéki tározásra nincsen sok lehetőség. Felmérések szerint 179 nagyobb völgyszakasz van, amely völgyzáró gátas tározó létesítésére alkalmas [34]. Az elmúlt 25 év alatt inkább vízgazdálkodás, mint az árvízvédelem érdekében felépült 110 dombvidéki, völgyzáró gátas tározó 60 millió m3 térfogattal. Medertározás A meder tár ozással az árvizek tetőző hozama általában nem csökkenthető. Sőt, pl. a mederben tárolt víznek nem megfelelő időben való elengedése a duzzasztómű alatti szakaszon mederteltséget eredményezhet 875 V-4. ábra. Odra csatorna keresztszelvénye
