György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
1. ÁRVÍZMENTESÍTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM ÁRVÍZVÉDELMI MÜVEK ÉS A VELÜK SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Az emberiség fejlődése, a civilizáció előrehaladása és a biztonságos élet megkövetelte a folyók árvize által elöntött területek, árterek bevédését, a folyók mentén védgátak építését. Az emberi beavatkozás hatására az árvizek magassága és tartóssága növekedett. A levonuló árvizek, egyre nagyobb értéket képviselő településeket, mezőgazdasági területeket és ipartelepeket veszélyeztettek, ami a gátak további erősítését igényelte. Az árvízmentesítés feladata azonban nem határolható el az árvízvédelmi gátakra, azok magassági, keresztmetszeti, vagy vonalozási kérdéseire, hanem átfogó, az egész vízgyűjtő területet magában foglaló komplex műszaki és gazdasági szemléletre van szükség. Az árvízmentesítés komplex vizsgálatának tehát az alábbi főbb kérdéscsoportokra kell irányulnia. Az árvizek szétterülése elleni védekezés Az árvízvédelmi gátak vonalas létesítmények, feladatuk a középvízi medrekből kiömlő vizek szétterülésének szabályozása [48], Az árvízvédelmi gát két részből áll: a térszínen kialakított, meghatározott alakú, méretű és anyagú töltésből (falból) és a hozzá tartozó töltés alatti talaj- tömbből. A talajtömb határozatlan méretű gátrész, amelynek a földtöltéssel együtt dolgozó szélességét és mélységét a talaj geológiai felépítettsége, réte- gezettsége és szerkezeti állapota, talajmechanikai és hidrodinamikai adottságai szabják meg. Az árvízvédelmi gátakat két nagy csoportra bonthatjuk: — a fő védvonalakra és — a másodlagos védvonalakra. Fő védvonalak A fő védvonalak településeket, ipari létesítményeket, értékes mezőgazdasági területeket védő árvízvédelmi gátrendszerek. Megköveteljük tőlük, hogy a mederben levonuló összes árvizek ellen biztonsággal védjenek. Fenntartásuk és állandó ellenőrzésük ezért a legnagyobb körültekintést igényli. Magyarországon az állami kezelésben levő fő védvonalak hossza kereken 4200 km [34]. A gátak anyaga csaknem kizárólag a beépítés közelében található földanyag. Városokban, lakott területeken árvízvédelmi földgátak építéséhez szükséges terület általában nem áll rendelkezésre, ilyenkor árvízvédelmi fal épül (V-l. ábra). A Magyarországon épült 36 km hosszú árvízvédelmi falak jelenlegi helyzetükben nem nyújtanak megfelelő védelmet. Elsősorban az alapozásuk nem megfelelő, de veszélyt jelenthet és káros kimosást okozhat az árvízvédelmi falak alatt átszivárgó víz is. Árvíz idején az altalaj átázik, szilárdságából veszíthet és a fal mentett oldalán levő földnyomás a falat a víz felé dönti. Ahol lehet az ár- vízvédelmi falakat mint fő védvonalat meg kell szüntetni. Ha ez nem lehetséges, akkor a meglevőket vagy a hullámtéri oldalon kő, ill. betontámasztékkal kell ellátni, vagy a mentett oldal felé kihor- gonyozni. A szivárgási hossz szádfalazással is megnövelhető. A fő védvonalak a megfelelő magasságú természetes magaslatokba kötnek be. A tervezés során külön kell vizsgálni a magas partok helyzetét, egyrészt a gátak bekötése szempontjából, másrészt a magas part további kiépíthetőségének lehetőségét. Sok esetben ugyanis a magas V-l. ábra. Árvízvédelmi vasbeton fal 872
