György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

1. ÁRVÍZMENTESÍTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM ÁRVÍZVÉDELMI MÜVEK ÉS A VELÜK SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Az emberiség fejlődése, a civilizáció előrehaladása és a biztonságos élet megkövetelte a folyók árvize által elöntött területek, árterek bevédését, a folyók mentén védgátak építését. Az emberi beavatkozás hatására az árvizek ma­gassága és tartóssága növekedett. A levonuló árvi­zek, egyre nagyobb értéket képviselő településeket, mezőgazdasági területeket és ipartelepeket veszé­lyeztettek, ami a gátak további erősítését igényelte. Az árvízmentesítés feladata azonban nem hatá­rolható el az árvízvédelmi gátakra, azok magassági, keresztmetszeti, vagy vonalozási kérdéseire, hanem átfogó, az egész vízgyűjtő területet magában foglaló komplex műszaki és gazdasági szemléletre van szükség. Az árvízmentesítés komplex vizsgálatának tehát az alábbi főbb kérdéscsoportokra kell irányulnia. Az árvizek szétterülése elleni védekezés Az árvízvédelmi gátak vonalas létesítmények, fel­adatuk a középvízi medrekből kiömlő vizek szét­terülésének szabályozása [48], Az árvízvédelmi gát két részből áll: a térszínen ki­alakított, meghatározott alakú, méretű és anyagú töltésből (falból) és a hozzá tartozó töltés alatti talaj- tömbből. A talajtömb határozatlan méretű gátrész, amelynek a földtöltéssel együtt dolgozó szélességét és mélységét a talaj geológiai felépítettsége, réte- gezettsége és szerkezeti állapota, talajmechanikai és hidrodinamikai adottságai szabják meg. Az árvízvédelmi gátakat két nagy csoportra bonthatjuk: — a fő védvonalakra és — a másodlagos védvonalakra. Fő védvonalak A fő védvonalak településeket, ipari létesítményeket, értékes mezőgazdasági területeket védő árvízvédelmi gátrendszerek. Megköveteljük tőlük, hogy a mederben levonuló összes árvizek ellen biztonsággal védjenek. Fenntartásuk és állandó ellenőrzésük ezért a legna­gyobb körültekintést igényli. Magyarországon az állami kezelésben levő fő véd­vonalak hossza kereken 4200 km [34]. A gátak anyaga csaknem kizárólag a beépítés közelében ta­lálható földanyag. Városokban, lakott területeken árvízvédelmi föld­gátak építéséhez szükséges terület általában nem áll rendelkezésre, ilyenkor árvízvédelmi fal épül (V-l. ábra). A Magyarországon épült 36 km hosszú árvízvédelmi falak jelenlegi helyzetükben nem nyújtanak megfelelő védelmet. Elsősorban az ala­pozásuk nem megfelelő, de veszélyt jelenthet és káros kimosást okozhat az árvízvédelmi falak alatt átszivárgó víz is. Árvíz idején az altalaj átázik, szi­lárdságából veszíthet és a fal mentett oldalán levő földnyomás a falat a víz felé dönti. Ahol lehet az ár- vízvédelmi falakat mint fő védvonalat meg kell szün­tetni. Ha ez nem lehetséges, akkor a meglevőket vagy a hullámtéri oldalon kő, ill. betontámaszték­kal kell ellátni, vagy a mentett oldal felé kihor- gonyozni. A szivárgási hossz szádfalazással is meg­növelhető. A fő védvonalak a megfelelő magasságú termé­szetes magaslatokba kötnek be. A tervezés során külön kell vizsgálni a magas par­tok helyzetét, egyrészt a gátak bekötése szempont­jából, másrészt a magas part további kiépíthetősé­gének lehetőségét. Sok esetben ugyanis a magas V-l. ábra. Árvízvédelmi vasbeton fal 872

Next

/
Thumbnails
Contents