György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —3 part keresztmetszetben nem felel meg, nem elég széles vagy nem elég magas ahhoz, hogy minden erősítés, kiépítés nélkül, rendkívüli árvíz esetében önálló védvonal lehessen. Másodlagos védvonalak A másodlagos védvonalak a fő védvonalhoz viszonyított helyzetük alapján két csoportba sorolhatók: — a hullámtéren és — a mentesített területen levőkre. A hullámtéren levő másodlagos védvonalak A teljes védelmet nyújtó fő árvízvédelmi gátak mellett sok esetben indokolt a termelési idényben gyakoribb, de a maximálisnál kisebb árhullámok ellen részleges ármentesítés. A hullámtéren épült alacsonyabb gátak, nyárigátak koronáját a magasabb, de ritkábban jelentkező árhullámok meghágják és a mezőgazdaságilag művelt hullámteret időszakosan elöntik. A nyárigátak kétféle elrendezésben épülhetnek: — szerves részei a fő védvonalnak, azzal általában közel párhuzamosak. Közepes vagy kisebb árvizek ellen védik a hullámtér nagy részét. Létesítésük különösen ott indokolt, ahol a hullámtér mezőgazdaságilag nagyon értékes, — a fő védvonaltól függetlenül létesülnek és a különösen széles hullámtereken egy-egy nagyobb öblözet bevédését szolgálják. A nyárigátak létesítésének, illetve a meglevők ellenőrzésének főbb szempontjai: — a nyárigát optimális magasságának a megállapítása elsősorban gazdasági mérlegelés kérdése; — a magasság megállapításának műszaki kérdése; — a javasolt keresztmetszeti méretek: 2,50 m koronaszélesség, mindkét oldalon 1:3 hajlású rézsű; — biztosítani kell, hogy a nyárigát koronáját meghaladó árvíz egyenletes magassággal bukjon át a koronán; — fontos a nyárigát koronájának domborítása és jó gyepesítése, nehogy a gátkorona fölé emelkedő és azon átbukó víz megrongálja a töltést. Ugyancsak jól kell gyepesíteni a mentett oldali rézsűt is; — a nyárigátak magasságát meghaladó árvizeknek a nyárigát mögötti területre való biztonságos bevezetését és a gyors visszavezetését megfelelő helyen épített műtárgyakkal kell biztosítani (a tiszai nyárigátak surrantóit általában úgy méretezték, hogy az öblözet 3 nap alatt feltölthető, a zsilipekkel pedig 7—8 nap alatt vízteleníthető); — a nyárigát által védett területeken az időszakos elöntésnek megfelelő mezőgazdasági művelést (víztűrő növények telepítése) kell megvalósítani. Magyarországon a nyárigátak hossza 480 km [34]. A mentesített területen levő másodlagos védvonalak Az ártér védett területén létesített másodlagos védvonalak szerepe a gátszakadások esetén jelentős. A fővédvonalon átömlött víz ellen az ártérben levő lakott területeket, üzemeket stb., előre megépített körgátak védhetik. Építésük kérdése összefügg a fő védvonal biztonságával, ill. a másodlagosan bevédett terület gazdaságos értékével. Magyar- országon jelenleg meglevő körgátak hossza kb. 250 km [34]. Lokalizáló gátak a fő védvonalon átömlött víz levonulásának irányítását szolgálják. A lokalizáló gátak általában az ártér magasabb vonulatainak felhasználásával épülnek. Magyarországon a Duna és a Tisza völgyében 122 km hosszban építettek ki lokalizáló gátakat [34], Az árvízvédekezés során sokszor szükséges a nagyobb károk megakadályozása érdekében egy-egy árvíz csúcsát és tartósságát megcsapolással csökkenteni. Az árvíz egy részét ilyenkor a mentett terület kevésbé értékes részére, előre elkészített és szükség esetén gátakkal körülvett vésztározókba engedik. Vésztározó épült pl. a Berettyó mellett, területe 39 km2, töltéseinek hossza 27 km, tározótérfogata 50 miihó m3. Folyószabályozás Az árvízmentesítéshez szorosan kapcsolódik a folyószabályozási tevékenység [34], A korszerű folyószabályozás egyik legfontosabb célja az árvizek gyors és akadálytalan levezetése, a nagyvíz- szabályozás. A káros hordaléklerakódás, a meder emelkedése komoly problémát okozhat árvíz idején, hiszen az eredetileg jól megépített gátak magassága elégtelenné válhat és árvízkatasztrófa következhet be. A nem megfelelően szabályozott meder (középzátonyok, széles mederalakulatok) a jeges árvizek kialakulását segítheti. Az árvízvédelmi fő és másodlagos vonalak építését, vonalvezetését összhangba kell hozni a folyó 873
