György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV —158 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK A vízkormányzás irányítástechnikai berendezései. Vízhozam- és vízmennyiségmérés gravitációs rendszerekben általában zsilipes műtárgyaknál történik, a vízszintkülönbség és táblaállás alapján, az átfolyó vízhozam meghatározására vonatkozó ismert hidraulikai összefüggések felhasználásával. Szivaty- tyús rendszerekben mérőperemmel vagy Venturi csővel mesterségesen előállított nyomáskülönbség érzékelése alapján lehetséges, de indukciós mérőberendezésekkel is megoldható, amely azonban drága (lásd: vízellátás). A nagy vízszállítású belvíz- és öntözővízátemelő telepek Venturi mérőinek szabványos beépítése ugyancsak igen drága, mert a hosszú egyenes szakasz kiképzése és a külön mérőműtárgy nagy többletráfordítást igényel. Villamos hajtású szivattyútelepeknél a szivattyúk ismert jelleggörbéinek felhasználásával, a motorteljesítmény és a nyomómagasság érzékelése útján, villamos fogyasztásmérő vagy teljesítménymérő felhasználásával közvetetten is történhet a mérés, ha a szükséges mérési pontosság nem haladja meg a vízmennyiségre a ±10%-ot, a mindenkori vízhozamra a ±15%- ot. Ez igen olcsón megvalósítható. A vízmennyiségmérés az önálló fővízkivételek és befogadókba történő vízbevezetés helyén minden esetben szükséges, egyébként egyedi elbírálás alapján kell a beépítési helyeket meghatározni. A vízszintszabályozást nyílt csatornás gravitációs rendszerekben zsilipes műtárgyak alkalmazásával lehet megoldani. Ezeket lehet kézi erővel, villamos hajtású mechanikus vagy olaj-hidraulikus emelővel, illetve a víz potenciális energiájának felhasználásával működteti. Távirányításúak vagy automatikus üzeműek lehetnek. Legfontosabbak az automatikus vízszintszabályozók, amelyek vagy segédenergia nélküli, hidrauükus vagy villamos segédenergiát igénylő automaták. Ezeknél a szabályozandó vízszint érzékelése alapján az észlelt eltérések figyelembevételével működtetik az elzárószerkezetet. A hidraulikus automaták közül hazánkban is alkalmazott fontosabb típus a Neyrpic- és az ellensúlyos-rendszerű. Biztonsági berendezésként használatos a bukós, szivornyás és hidraulikus automata zsilipes túlfolyó. Nyílt csatornás szivaty- tyús átemelésű rendszerben a vízszint a vízállásér- zékelésen alapuló automatikus üzemű szivattyú működtetésével szabályozható. A vízszintszabályozás az ismertetett berendezésekkel mind a gravitációs, mind a szivattyús, mind a kettő kombinációjával kialakított rendszerekben, akár az alvízszint (követő vízszint), akár a felvíz- szint (megelőző vízszint) tartására, esetenként a kettő kombinációjára is megoldható. Különleges, kombinált irányítástechnikai-technológiai feladat a kétoldali emelőszerkezettel ellátott elzáró táblák párhuzamos, szinkronizált mozgatóberendezéseinek kialakítása. Ha átmenő mechanikus tengely gazdaságos kialakítására nincs mód, akkor a két villamos emelőmotort villamos tengellyel kell összekapcsolni. Olaj hidraulikus emelésnél az emelőhengerek együttfutása megoldható hidraulikus követő szabályozással, vagy elektrohidraulikus elemekkel: nagypontosságú útmérőműszer hasonlítja össze a két dugattyú elmozdulását és a rendelkező jel befolyásolja a két henger töltését. Az útmérő műszer lehet szelszin vagy más összehasonlításra alkalmas, meredek jelet biztosító berendezés. Hasonló megoldások szükségesek olyan billenő- vagy szegmenstáblákhoz is, amelyek torzióra hajlamosak. Az öntözővíz-szolgáltatás irányítástechnikai berendezései. A vízadagoló berendezés a gravitációs üzemű, nyíltfelszínű, szabályozott vízszintű csatornahálózatokból történő fogyasztói vízvételezés szabályozott kielégítésére és egyben a vízmennyiség mérésére szolgál. A pálástos vízadagoló egységesített nyílásain át a vízszintektől bizonyos határok között közel független, meghatározott vízhozamegységet szolgáltat. Az igények szerinti vízhozam megfelelő nyitási kombinációk útján állítható elő. A szolgáltatott vízmennyiség a nyitott nyílások számával és a nyitási idővel arányos. — A hitelesített vízadagoló zsilip a zsilipnyitás és bizonyos al- és felvízszint kombinációs táblázatok vagy diagramok szerint meghatározott vízhozamot szolgáltat. Az igények szerinti vízhozam a zsilip nyitásának változtatásával állítható be. Az átfolyt vízmennyiség a nyitási idővel és a nyitástól, továbbá az al- és felvízszinttől függően kiszámított vízhozamokkal arányos. A mérés kívánatos pontossága általában a vízmennyiségre ±10%, a pillanatnyi vízhozamra többnyire ± 15%. Vízhozam- és vízmennyiségmérők szivattyús vízszolgáltatás esetében általában a vízkormányzásnál leírtak szerint alakíthatók ki. Összegező vízmennyiségmérésre kisebb vízhozamok és megfelelő tisztaságú víz esetén vízmérő órák is alkalmazhatók. Az öntözésnél a vízszint- és vízmennyiség-érzékelés és mérés fentiekben vázolt feladatain túlmenő irányítástechnikai beavatkozások jelentősége egyre nő. Az öntözés minden ágában önműködő kiszolgáló üzemek kerülnek előtérbe. A csörgedeztető vagy árasztásos öntözés terén a vizet kormányzó elzárószerkezetek és a vizet emelő szivattyúk működtetését az öntözött terület meghatározott pontjain megjelenő öntözővíz-érzékelők befolyásolják.. A komplett automatika mind elektropneumatikus, mind villamos rendszerű lehet. 862
