György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV —156 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK mechanikailag tisztított szakaszban hajtható végre, elektronikus műszerek számos változata áll rendelkezésre. Számos műszer a rothadó iszap pH-jának mérésére is alkalmas. Ugyancsak elektronikus műszerek kaphatók a klórtartalom mérésére. A rothasztási hőmérséklet mérésére különböző (pl. nikkelellenállás) hőmérők alkalmasak; a szélsőértékek jelzésére higanyos érintkezős hőmérőket lehet alkalmazni. A fellépő agresszív hatásokra az érzékelők burkolásánál, az iszap mozgására vagy mozgatására az elhelyezésnél és mechanikai védelemnél kell figyelemmel lenni. A rothasztás során keletkező gáz gázmérővel való mérése és a metántartalom mérése az üzemellenőrzés számára fontos alapadatot szolgáltat. A vegyi folyamathoz tartozó, még nem említett igények közül a méregtelenítés (cianid, kromát) ellenőrzésére és a redoxipotenciál mérésére többféle műszer ismeretes. Ezek részint potenciométeres kimenettel rendelkeznek, részben URS vagy hasonló arányos egyenáramú jelet adnak. A villamosenergia-mérleg elkészítéséhez nem elég csupán a telep teljes fogyasztását mérni, hanem mérni kell az egyes funkciók fogyasztását is. Erre a célra nem a fogyasztásmérők, hanem teljesítmény- író műszerek a legmegfelelőbbek. A szennyvízcsatornázás korszerű átemelőüzeme szabályozott: az üzemi, illetve tartalékszivattyúk az érkező vízmennyiség függvényében indulnak és állnak le. Az érkező vízhozam a szívóaknában kialakult vízszintet befolyásolja, így többnyire elegendő a kétállású szintérzékelésen alapuló állásos szabályozás. Terjed az érkező vízhozam pillanatértékének megfelelő szabályozás is (egyes esetekben fordulatszám szabályozással). Hasonló a helyzet a záporkiömlő szabályozásánál. Terjed a tisztítási folyamat egyes részleteinek önműködő szabályozása is. A méréssel ellenőrizhető folyamatok egy részét azonban csak a kezelő közreműködésével lehet befolyásolni. Önműködő szabályozással működhet az oxigénbevitel (10 perc rendű késleltetések szükségesek), de itt programvezérlés is számításba vehető, akárcsak a klórozásnál. Ugyancsak programvezérléssel működhetnek iszapkezelés és továbbítás egyes szakaszai, így pl. az ülepítő kotróhídjának mozgása. Megoldható az iszap automatikus adagolása a keverőtérbe, az elszivaty- tyúzás, a rothasztóba való irányítás programozott, vagy szabályozott változtatása és a rothasztó hőmérsékletének önműködő szabályozása is (több órás késleltetéssel). Az irányítástechnika és a technológiai folyamat összefüggése és egymásrahatása a vízgazdálkodásban a szennyvízkezelés területén a legösszetettebb.. Ezért amíg a vízellátás létesítményeinek központi irányítása helyileg meglehetősen függetleníthető a létesítmények elhelyezésétől (ivóvíz-tisztítóművek kivételével), a szennyvíz továbbításának irányítása és ellenőrzése a tisztítóműből célszerű. Ezen túlmenően azonban jelentős létesítményekben a központi diszpécser számára olyan vezénylőt kell kialakítani, ahol figyelemmel kísérhetők vagy íróműszerrel regisztrálhatók — az egyes átemelők üzemállapota és üzemzavarai, — a tisztítótelep üzemének fizikai, mechanikai, biológiai és vegyi állapotjelzései, — az üzemi viszonyok és üzemzavarok, — villamos teljesítmény-, feszültség- és terhelőáramviszonyok és — az üzemidők. A távellenőrzés vagy ritkán távműködtetés megvalósítására a viszonylag sok információigény miatt már néhány km-es távolságok esetén is kábelösszeköttetéssel, a rendelkezésre álló fizikai hírközlő csatornákat többszörösen kihasználó telemechanikai rendszer útján történhet. Ezeket a csatornákat üzemzavar és karbantartás idején, de szükség esetén az üzemirányítás érdekében egyébként is fel lehet használni távközlési (távbeszélési) célokra. A mezőgazdasági vízgazdálkodás (vízrendezés, vízhasznosítás) Előrejelzés és ellenőrzés irányítástechnikai berendezései. Az előrejelzéshez és ellenőrzéshez mind a vízrendezés, mind a vízhasznosítás bizonyos meteorológiai és hidrológiai elemek észlelését igényli, megfelelő területi elhelyezéssel. Az előrejelzés és ellenőrzés célja a várható belvízhelyzet, illetőleg vízfogyasztás és vízkészlet, valamint az esetleges várható vízkorlátozás és víz- szennyezés megállapítása, együttműködő vízszolgáltató rendszerben az együttműködési feltételek meghatározása, és ezek alapján a szükséges intézkedések megtétele, végül a tényleges helyzet figyelemmel kísérése. Az észlelés eredményeit a híradás- technika megfelelő eszközeivel továbbítani kell a feldolgozás helyére. Meteorológiai elemek. Az időjárási tényezők jellemző paramétereinek továbbítható jel formában való előállítása számos területen a fejlesztés fokán áll. Csapadékészlelés csapadékmérővel történik, mm-es leolvasási pontossággal, naponkénti észle860
