György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —155 mentes burkolattal (pl. olajmázolás, hézagmentes, nem porló padozat) kell ellátni és a légcserét szűrt levegős szellőztetéssel biztosítani. A hőmérséklet +10 és 30 °C között maradjon. Ezeknek a berendezéseknek a perifériális részeit (a központtól távoli, kihelyezett berendezés-részeket) megfelelően választott csomópontokban kell koncentrálni. Ha elhelyezésük csak szabad téren oldható meg, a csapadéktól védett, télen fűtött, átszellőzött szabadtéri szekrényekben kell a telepítést elvégezni. Tokozás nélkül gyártott készülékeket így se alkalmazzunk. A központi vezénylő elhelyezhető a vízkinyerő- és továbbítótelepen, a telepek egyikén, de esetleg olyan más épületben is, ahol az irányítószemélyzet tartózkodik (irodaépület, vízműszékház stb.). Víztisztító berendezések irányítástechnikai létesítményei a szennyvíztisztító berendezések megfelelő létesítményeihez hasonlók. Az irányítástechnikai berendezések szoros kiegészítői az üzemvitelhez szükséges távközlő berendezések. Az üzemviteli távközlési feladatoknak nincsenek különleges jellemzői. A távjelzésre és távműködtetésre felhasznált távközlési csatornákat legtöbbször fel lehet használni távbeszélésre is, ami különösen üzemzavar és karbantartás idején előnyös. Törpevízműveknél távműködtetésre felhasználhatjuk az elektromos elosztóhálózatra kapcsolt hangfrekvenciás jeleket. A megoldás egy transzformátor körzethez kapcsolódó adó- és vevőállomás esetén gazdaságos. Ilyen megoldás Magyarországon üzemel a faddi (Tolna megye) vízműnél. Csatornázás, szennyvíztisztítás A szennyvízátemelésnél az ivóvíztől eltérőleg horda- lékos, zsíros, különböző biológiai és vegyi szennyezéseket lebegtetett vagy oldott állapotban tartalmazó víz szintérzékeléséhez szennyezésre érzéketlen érzékelők szükségesek. Galvanikus szondák csak víztaszító műanyag szigeteléssel alkalmazhatók úgy, hogy a szonda fémfelületének viszonylag csekély — aktív — része érintkezzék a közeggel. Kapacitív szondák a tapadó szennyezés miatt elhangolódnak és pontatlanokká válnak. Úszós szerkezetek csak fokozott karbantartással maradnak működőképesek. Megbízhatóan működnek a billenőkörtés (UHER, Flygt stb.) érzékelők. Gyártanak olyan szerkezeteket, ahol a galvanikus szondák közti kapcsolatot az emelkedő vízszint miatt összenyomódó rugalmas körtében levő vezetőoldat hozza létre. A szennyvíztisztítás során mechanikai, biológiai és vegyi folyamatokat kell irányítani. Mechanikai folyamat a rácsszemét eltávolítása vagy aprítása. A rács szennyezettségi fokát a rács előtti és utáni szint különbségének mérésével lehet észlelni. A mérés pl. buborékolásos nyomáskülönbség- érzékeléssel oldható meg célszerűen. Különböző helyeken szükséges a szennyvízhozam mérése. A Venturi-szűkítőre csatlakozó billenőgyűrűs, úszós vagy membrános mérőberendezésekkel szemben terjednek az indukciós mérőműszerek, sőt újabban a radioaktív nyomjelzőkkel való mérésre is irányulnak kísérletek. Beváltak az úszóval kombinált mérővályuk, amelyeknél a távadót vagy íróműszert úszólappal elforgatott kar működteti. — A szennyvíziszap hozam mérésére az indukciós mérés felel meg, mert széles határok között érzéketlen az iszap összetételére vagy szárazanyag-tartalmára. — Magát a szárazanyag-tartalmat radioaktív izotóp sugárzás áteresztett részének gyengülését érzékelő berendezésekkel lehet mérni. A szennyezettséget különböző szerkezetű fénysugaras áttetszöségmérőkkel ellenőrzik. A fényforrás fényét elektronikus fénymérőelem (fotocella, foto- tranzisztor, fotodióda) értékeli. Ez a módszer a biológiai folyamatban is használhatónak bizonyult. Különleges gondot jelent a kiülepedett iszapszint mérése az ülepedési folyamat során. Erre a feladatra pl. a szovjet VODGEO-Intézet RUO—1—3 jelű műszerét lehet alkalmazni, amelynek három érzékelő eleme a szennyvíz különböző (folyékony-üle- pedett) fázisaiban helyezkedik el, és a környező közegek egymással való összehasonlítása alapján szolgáltat jelet. A biológiai jellemzők mérése általában nehezebb feladat. Ezt jól felszerelt laboratóriumban lehet elvégezni. Folyamatos üzemviteli analizátorok nálunk még nem használatosak. A szabad oxigén mérésére különböző oxigén elektródokkal kialakított elektronikus műszerek alkalmazása terjed. Magyar műszer a Soloxon, amelyet a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium gyárt. Az NDK-ban membrán borítású elektródákkal folynak kísérletek. Fáziscserén alapul a Chloza- tor mérőberendezése. Ezen mérőberendezéseknek szabályozó berendezésekhez való illesztése még többnyire megoldatlan. Hasonlóképpen nem megoldott az eleveniszap- koncentráció műszeres mérése. A fejlődés a zavaros- ság-áttetszőség mérőberendezésektől várható. A szervesanyag-tartalom mérésére többféle műszert fejlesztettek ki (Autoanalyzer), ezek azonban ugyancsak nem szolgáltatnak folyamatos üzemviteli tájékoztatást. A pH mérésére elsősorban ipari szennyvizeket feldolgozó üzemekben van szükség. Ha a mérés 859
