György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV —154 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK csatornák valamelyikén. Ha a hívott állomás a központ körzetében tartózkodik, akkor közvetlenül, de másik csatornán történik az átjátszás. Ha a másik központ körzetében van, akkor a központokat egymással összekötő hírközlő csatornán keresztül, ami lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. Az alkalmazott jelzés- rendszerek lehetővé teszik a szelektív hívást és a távbeszélő-rendszerhez történő közvetlen csatlakozást, oda-vissza irányban. Az egyes állomások ebben az esetben közvetlenül városi, vagy alközponti telefonszámot kaphatnak. Nagyobb városok rendelkeznek ilyen rendszerekkel. Ezek kiépítése költségigényes és így a felhasználók közös üzemében vagy postai kezelésben valósítható meg. A mobil rendszerek nagy területeket egybefogó automatikus távbeszélő-hálózathoz kapcsolva jól használhatók. A telepítéssel kapcsolatos egyik legnehezebb döntés az alkalmazandó jelzésátviteli rendszer kiválasztása, amelyre vonatkozóan több egymással egyenértékű, de más meghívási és kódolási formát alkalmazó rendszert dolgoztak ki. IRÁNYÍTÁS - ÉS HÍRADÁSTECHNIKAI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁS EGYES ÁGAZATAIBAN Vízellátás A vízellátási rendszer (1. VII-1. fejezet) irányítás- technikai folyamataiban a beavatkozó szervek a szivattyúk és a különféle elzárószerkezetek. A vízkezelésnél ezen túlmenően vegyészeti és hőtechnikai beavatkozó szervek is szerepet játszanak. Az érzékelő, ítéletalkotó és rendelkező szerveket általában az előző szakaszok részletezik. — A vízellátásnál ki kell emelni, hogy hazánkban az ivóvíz több heyen tartalmaz robbanóképes gázt. Az így keletkező robbanásveszély már a mérőérzékelőknél is robbanásbiztos (Sb-n vagy Rb-n fokozatú) készülékeket kíván vagy gyújtószikragátat kell alkalmazni a robbanásveszélyes térben elhelyezett érzékelők és a veszélytelen térbe épített átviteltechnikai és tápegységek közé. A vízellátási üzem irányítása vezérléssel vagy szabályozással oldható meg. A vezérlés szokásos módja programvezérlés: a vízbeszerzés, a nyomásfokozás és a vízszolgáltatás szivattyúinak indítása, leállítása, a napszaktól, az évszaktól, ünnepnaphétköznaptól, az előző napok átlagos fogyasztásától függő program szerint végezhető. Kizárólagos programvezérlés ritka, de szabályozással kiegészítve gyakran alkalmazzák. A vízellátási mérőberendezések távadóinak arányos jelei kisebb távolságokra vezetékes összeköttetés útján közvetlenül továbbíthatók (a felső határ 2—15 km, az alkalmazott mérőberendezés, illetve vezeték jellegétől függően). Általában célszerűbb az arányos jeleket keletkezésük helyén analóg-digitális átalakítóval lépcsőzetes jelekké változtatni, és akár egyszerű bináris kód, akár decimált bináris kód vagy egyéb alkalmas jelrendszer útján továbbítani. Viszonylag egyszerű és viszonylag nem nagy távolságú rendszereknél a közvetlen relés átvitel is alkalmazható, kisebb megbízhatósága ellenére, mert karbantartási adottságai kedvezőek. Vízellátásnál feltétlenül vezetékes összeköttetés létesítése indokolt ott, ahol akár vízügyi, akár postai vezeték rendelkezésre áll és a csatlakozási lehetőségek kedvezőek. Ilyen esetben nem is valószínű, hogy a posta frekvenciaengedélyt ad rádiókapcsolat számára. A vezetékes, illetve a rádiós kapcsolatok között esetenként gondos elemzéssel kell választani. Vízellátó berendezéseknél a mai hazai viszonyok között a vezetékes összeköttetés többnyire előnyösebb. Vízművek és regionális vízellátási rendszerek központi kezelőszemélyzet által kezelt irányító- és mérő- ellenőrző berendezéseit, továbbá az ítéletalkotó és rendelkező szerveket célszerű helyileg összevonni és egymás közelében elhelyezett központi vezénylő- és relé- helyiségben elrendezni. A vezénylőhelyiségben vannak azok a műszerek, amelyek időszakos leolvadása vagy állandó figyelemmel kísérése az üzemvitel folyamatossága és biztonsága érdekében szükséges, valamint azok a működtető elemek (nyomógombok, nyugtázó-működtető kapcsolók), amelyeket a személyzet kezel. Itt foglalnak helyet a jelzőberendezések is, amelyek az üzemállapotról vagy üzemzavarokról adnak tájékoztatást. Az előzőek elhelyezésére vezénylőasztalok (pultok), szekrények (táblák) és reléállványok szolgálnak. A vízellátó hálózatban általában nem fordulnak elő percnyi késés nélkül szükséges üzemszerű intézkedések. (A veszélyt okozó hibák azonnali kiiktatásáról védelmi automatika gondoskodik.) Ezért az üzemellenőrző diszpécser asztalán kézi beavatkozást lehetővé tevő elemeket elhelyezni felesleges. Csak azoknak a műszereknek indokolt az asztalon való elhelyezése, amelyeket célszerű gyakran megnézni. A vezénylő (diszpécserhelyiség) közelében — esetleg azonos légtérben — kell elhelyezni a központi jeltovábbító- és ítélet- alkotó-rendelkező berendezéseket. Ha ezek nyitott állványra kerülnek, akkor a helyiséget belső por858
