György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
í — 72 ALAPOK jellemző mennyiség(%),/0 az erdőterület arány száma a vizsgált országrész átlagában, F a vízgyűjtő- terület nagysága km2-ben kifejezve. A növényzet — így az erdő is — kedvezően befolyásolja a vízgazdálkodási viszonyokat, mert akadályozza a leesett csapadék felszíni lefolyását, csökkenti a talajból való párolgást, a levelek a osapadék egy részét felfogják, és ezért a kisebb csapadékokból semmi, a nagyobbakból lényegesen kevesebb folyik le, mint egyébként azonos körülmények között, növényzettel nem borított területről, fokozza az erdő csapadéktározó képességét a szél ellen védő hatás, és csökkenti az erdő a hóolvadásból származó legnagyobb vízhozamokat. Kedvezőtlenül befolyásolja a növényzet a vízgazdálkodási viszonyokat azért, mert aránylag nagy a transzpirációs vízforgalma. Néhány transz- pirációs vízszükséglet: tölgy 130: 220 mm/év, nyír 250 400 mm/év, juhar 300 :-450 mm/év, erdei fenyő 100-:-250 mm/év, lucfenyő 180-250 mm/év. Az egyéb hidrometeorológiai jellemzők és mérésük A hőmérséklet mérésére rendszerint borszesszel vagy higannyal töltött, + 50 és - 30 °C intervallumban 0,2 °C-fokokra beosztott hőmérőket, a szélső értékek mérésére a »Súr-rendszerű maximum- minimum hőmérőket használják. Az utóbbiak U alakú csövében higany, afölött borszesz, afölött, a hőmérő jobb oldali részének a végén kb. 1 atm nyomású levegő vagy más, a borszesz szempontjából közömbös gáz van. A borszeszben kis pálcika 1-132. ábra. iSiaJ-féle maximum—minimum hőmérő 1-133. ábra. Hajlított végű talajhőmérő 1-134. ábra. Lamont-féle szekrény van mindkét hőmérőszálban. A pálcikák a higanynyal együtt elmozdulnak, de a higany visszahúzódásakor a helyükön maradnak. Alsó végük a szélső értékeket mutatja. A cső jobb oldali szárán a maximumok, bal oldali szárán a minimumok olvashatók le (1-132. ábra). A talaj hőmérsékletének mérésére egyenes vagy hajlított végű talajhőmérőt (1-133. ábra) használnak. Ezek a hőmérők rendszerint — 35 °C és + 60 °C közötti osztásúak. Nagyobb mélységek esetén a talajhőmérőket az ún. Lamont-féle szekrénybe helyezik (1-134. ábra). A szekrény különböző 88
