György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-73 hosszúságú fatokokat foglal magába, a hőmérők a tokokban vannak. Víz hőmérsékletének mérésére merítőedényes hőmérőt (1-135. ábra) használnak. Ennek higany- tartályát felül lyuggatott edény veszi körül. Ez megtelik vízzel és kiemelés után egy ideig megakadályozza, hogy a levegő hőmérsékletének hatására a hőmérő higany- vagy borszesz-szála elmozduljon. A légnyomás a légtömeg belsejében levő pontra ható, a pont felett levő, egységnyi keresztmetszetű levegőoszlop súlyával megegyező nyomás. Nagyságát a vele egyensúlyt tartó higanyoszlop súlyával mérik. Az 1033 p higanyoszlopnyomással egyenlő légnyomást 1 atmoszférának nevezik. Használatos mértékegység még a millibar (mbar). Ez 1000 dyn/cm2-rel egyenlő. 1 bar =1000 mbar =106 dyn/cm2. A légnyomást higanyos vagy aneroid barométerrel mérik. A higanyosban higanyszál tart egyensúlyt a légnyomással és a higanyszál hosszát mérik, az aneroid barométerben rugalmas fémlemez van, ez mozdul el (az alakja változik meg) a légnyomás megváltozásakor, és az alakváltozás nagyságát mérik. A higanyos barométeren leolvasott értékeket 0 °C-ra, a 45. szélességi fokra, a tengerszintre és a kapilláris depresszió miatt kell redukálni. A redukciót táblázatok könnyítik meg. A levegő mozgási sebességének rendszerint csak vízszintes összetevőjét, illetve a vízszintes összetevő nagyságát, irányát és értelmét mérik. Az irányt és az értelmet illetően megjelölik azt az égtájat, ahonnan a szél fúj, a nagyságát Beaufort- fokokra osztott nyomólappal vagy kanalas vagy hődrótos anemométerrel mérik. Az egyes Beaufort1-135. ábra. Merítőedényes hőmérő 1-136. ábra. Kanalas ancmométer k q? n m r r ?ft. ^ ?L y 1 20 ■ 4$ ft?. '£> . —— í? «. £ . § o . _ C; a 'S* ,. 1 n. ^ -2 ~2l 7-ft 3-h ?-é-4 O 4 8 ? k 3 2t 7 e 3 2 tfo/nersék/efj / °C 1-137. ábra. A telítettségi nedvességtartalom (E) változása a hőmérséklet (t) függvényében 89
