György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-71 1-43. táblázat Az évi átlagos párolgási veszteség százalékában kifejezett havi, valamint évszakonkénti párolgási veszteségek I. 11. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Tél X+III. Nyár IV+IX. Teljes év 1,0 1,5 3,6 8 14 17 20 16 11 5,4 1,5 1,0 14 86 100 előfordulási valószínűségű vízhozamot kell meghatározni, a képletből számítható értéket a 1-129. ábráról leolvasható p tényezővel kell szorozni. Sík területek esetén a mértékadó vízhozam rendszerint nem a rövid idejű csapadékokból, hanem a hóolvadásból származik. Szabad felszínű tavak, tározók, medencék évi átlagos párolgási vesztesége az 1-130. ábra segítségével határozható meg. Az egyes évek párolgási vesztesége az átlagtól ± 15+30%-kai eltérhet. A párolgás mértékének havonkénti eloszlását az 1-43. táblázat jellemzi. (A táblázatban a havi párolgás mértékének az évi összes párolgási veszteség %-ában kifejezett értékei szerepelnek.) Tájékoztató számítások céljára a nyári hónapokra vonatkozóan átlagosan 100+150 mm/hó, maximálisan 10 mm/nap párolgási veszteség veendő figyelembe. A lehullott csapadék egy része bizonyos esetekben tározódik, részben azért, mert szilárd állapotban (hó vagy jég alakjában) jut a földfelszínre, részben pedig azért, mert a növényzet, a tavak, a mocsarak meghatározott mértékig tározzák a cseppfolyós alakban lehulló vagy az olvadáskor cseppfolyóssá váló csapadékot. A frissen hullott hó víztartalma mintegy 7—12 mm 100 mm hórétegenként. A csapadék hóban való tározódását nagymértékben befolyásolja a hó sugárzást visszaverő képességét jellemző viszonyszám, az albedo. A különböző állapotú hó víztartalmáról és albedo jár ól az 1-44. táblázat tájékoztat. A hó sugárzást visszaverő képessége következtében nagymértékben védi a talajt a lehűléstől. Védőképességére jellemzők az 1-131. ábra adatai. A hóolvadásból származó fajlagos (a vízgyűjtő terület egységére vonatkoztatott) vízhozam (gmax) a Szokolovszky-íé\e 278A ... . 0 gmax = - J0.25 80 W8 km2) összefüggésből számítható. A a hóolvadásból származó maximális vízhozamok több évi középértéke 1-44. táblázat A hó víztartalmának és albedójának változása a hó állapotának függvényében A hó állapotának jellemzői Víztartalma Albedója, % Frissen hullott, pelyhes hó o © © to 9 5 + 85 Száraz törmelékhó 0,25 + 0,28 85 + 75 Aprószemű, nedves hó 0,28 + 0,30 75 + 65 Nagyszemű nedves hó 0,30+0,35 65 + 55 Olvadó hó 0,50 + 0,90 55 + 45 mm/óra mértékegységben, ő a vízgyűjtőterületen levő tavak területének (a), továbbá a mocsarak és a lefolyástalan mélyedések területének ß viszonyszámából a 0 = 1-0,16 lg (1 +a —0,2/3) képlettel számítható együttható, d' a <5'=i-y(/-/o) képlettel számítható tényező, amelyben y értéke erdős sztyeppék esetén 0,30, sűrű erdőségek esetén 0,60,/ a vízgyűjtőterület erdővel való borítottságát HÓ HÓ 1-131. ábra. A hó hatása a talaj hőmérsékletére 87
