György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV — 129 IV-55. táblázat Villamos berendezések védettségi fokozatai Feszültség alatt álló rész érintési lehetősége 0 1 2 3 4 5 6 7 víz ellen nincs védve függőleges vízcsepp ferde vízcsepp 15° eső, vagy 60° ferde vízcsepp fröcskö- lés bármely irányból vízsugár minden irányból fedélzeti vízbemerithető ellen védett 0 1 szabadon érinthető IP 00 IP 01kézzel nem érinthető IP 10 IP 11 IP 12 IP 13o vijjal nem érinthető IP 20 IP 21 IP 22 IP 233 0 2,5 mm huzallal nem IP 30 IP 31 IP 32 IP 33 IP 344 0 1 mm huzallal nem IP 40 IP 41 IP 42 IP 43 IP 445 finom por behatolhat, de nem zavar IP 50IP 54 IP 55 IP 566 pormentes IP 60IP 65 IP 66 IP 67 Szabad az érintésvédelem földelőrendszeréhez kapcsolni a kerítést, ajtókilincset, vaslépcsőt és egyéb fémből készült épületszerkezeti elemeket. A kerítések és a szabadtéri berendezés közelében levő, a berendezéssel össze nem függő, viszonylag nagy kiterjedésű fémberendezések földelése ajánlatos. Védőföldeléssel kialakított kisfeszültségű berendezések esetén nem kötelező a kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatok és a közvilágítás oszlopainak földelése. Tetőtartókat földelni nem szabad. A védőföldelést gondosan méretezni kell. A földelők helyét jelzőkővel célszerű megjelölni. Megkülönböztetünk szalag-, cső-, rúd- és lemezföldelőket. Szalagföldelőket lehetőleg 1 m mélységben, 40 cm széles árokba hullámvonalban célszerű fektetni. Kábelárokban való fektetésük megengedett. Anyaguk legalább 012 mm mázolatlan köracél vagy 20 x 4 mm acélszalag. Sodronyszerkezet tilos! Tűzi horganyzás előnyös. Rövid szakaszon bentonitos ágyazás ajánlatos. ,,F bentonit” szükséges, amelynek hígítása kötött altalaj esetén 1:9 bentonit—víz-arány, vízáteresztő talajban pedig 2:9. Ilyenkor 20 cm széles ágyat kell kialakítani, és a földelőszalagot hullámok nélkül fektetni. Először a duzzadás kezdő szakaszában levő bentonitol- dattal az árok fenekét kell átitatni, majd az ágyat a földelőszalag körül a duzzadásban levő bentonit- masszával elkészíteni és két óráig pihentetni. Ezután az árok óvatosan betemethető, de csak a felső rétegeket szabad döngölni. A földelőszalag kötéseit az átmérő 15-szörös hosszában célszerű hegeszteni kétoldali erőteljes „V”-varrattal. A hegesztett kötést forró bitumennel be kell kenni. Csavaros kötést alkalmazni még a szabványos feltételek betartása esetén sem célszerű (bitumenbe itatott jutaszalag-tekercselés). Csőföldelők elhelyezése függőlegesen történik, fúrt lyukban vagy földbe verve. Anyaguk 0 50—80 mm acélcső. Előnyös a tűzi horganyzás. Elektroli- tikus horganyzás nem jelent érdemleges előnyt. A furat elkészítése fúrógéppel történik. A csőföldelő hosszát a rendelkezésre álló fúrógép és a talaj adottságoktól célszerű függővé tenni. 6 m-nél hosszabb csőföldelő készítése csak kivételesen indokolható. Köves talaj esetén (tömör vagy repedezett) csak koronafúróval lehet fúrt lyukat készíteni. 53 Vízügyi létesítmények kézikönyve 833
