György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —123 A csatlakozás porcelán bevezetőn keresztül történik, amelyhez a fázisvezetőt a csatlakozó fémdobozba helyezett biztosítón keresztül kell csatlakoztatni. Kábeles bevezetésnél is minden lámpatestet — az oszloptörzsben — biztosítani kell. Az alkalmazott kábelkeresztmetszet 35 mm2-nél ne legyen nagyobb. A sugárzó és konvekciós hőkészülékek szerelésénél egyaránt a kifogástalan csatlakozás biztosítása a legfontosabb. Az Edison-menettel csatlakoztatható hőfejlesztő elemeknél (pl. infravörös sugárzólámpák) ezt a feltételt a gyártmánykonstrukció biztosítja, azonban a foglalatok bekötésénél különös gonddal kell eljárni. Nedves, párás vagy időszakosan nedves térben csak hatásos érintésvédelemmel ellátott hőkészülékek alkalmazhatók. A szokásos hőkészülékek nem túlterhelhetők. Ezért a csatlakozóvezeték túláramvédelmét is ellátó védelmen kívül egyebet (hőkioldó, motorvédő kapcsoló stb.) nem kell használni. Villamos gépek szerelése. Villamos motorok kiválasztásánál az áramnem és motortípus, építési alak és csatlakozás, a szükséges teljesítmény és a motor burkolatának, valamint hűtési módjának meghatározása szükséges. A burkolat a védettség (IV-55. táblázat) és az esetleges robbanásveszély elleni biztonság követelményeit elégítse ki. Az építési alakra vonatkozóan a IV-87. ábra nyújt tájékoztatást. A forgógépek felszerelése (rögzítése) és a hajtó- vagy hajtott géppel való kapcsolatának kialakítása nem villamos szerelési tevékenység. Erre villany- szerelők csak kivételesen vannak felkészülve, a munkát tehát nem velük kell végeztetni. A villamos szerelés keretébe a motorok bekötése tartozik. A motorok szoros tartozéka a motorvédelem is, amelynek beállítása nélkül a motort nem szabad üzembe helyezni. Egyenáramú motorok szerelésénél nagy gondot kell fordítani a helyes kapcsolásra (gerjesztő ellenállás beiktatása). A motorkapcsokra való csatlakozásra különös gondot kell fordítani. A kapocsházak méretei gyakran szűknek bizonyulnak, és csupán a névleges motoráramnak megfelelő vezetékek bekötésére alkalmasak. Ha tehát a táp. vezeték keresztmetszete feszültségesósi, vagy egyéb okok miatt ennél nagyobb, a motor közelében ótt> ahol az a gépszerelósnél nem okoz akadályt, csatlakozószekrényt kell létesíteni. Ebben a nagyobb keresztmetszetű (pl. alumínium) vezetéket kisebb keresztmetszetű (lehetőleg vörösréz) vezetékkel kell összekötni, és a kapocsházba csak a szükséges méretű vezeték lép be. Alumínium vezeték bekötésekor csavaros saruk alkalmazását mellőzni kell. A motorkapcsok eredeti réz- vagy bronzanyáit nem szabad acélra cserélni, mert az anya részt vesz az áramvezetésben — vezetékből a motorkapocsba. Ezért is hátrányos az alumínium vezetékkel való bekötés, mert a rugós alátét az áramátadást kellemetlenül akadályozza. A kapocsházba vezetésnél a motor csatlakozóvezetékének megfelelő szerelvényt kell alkalmazni. Papír-olaj szigetelésű kábelhez kiönthető kábelvégelzáró szükséges, műanyag szigetelésű kábelt és kábelszerű szigetelt vezetéket kisfeszültségen töm- szelencével kell csatlakoztatni, ha a kábelkeresztmetszet 35 mm2-nél kisebb. Nagyobb kábelátmérőnél is megfelelő lenne a tömszelence, de ilyenkor a kábelvégkiképzésre a szűk kapocsházban nincs hely és ezért az egyébként kiönthető kábelvégelzáróként alkalmazott öntvény ajánlatos. Ha olyan csatlakozóvezeték kerül alkalmazásra, amelyet szerkezete mechanikai sérülések ellen véd (pl. GT—1000, MT—1000), száraz térben az alul nyitott kapocsház is megfelelő, de ilyenkor a vezetékeknek a bevezetőnyílást jól ki kell tölteniük és 35 mm2 keresztmetszet felett a kábel súlyát megfelelő tartószerkezettel kell felvenni. A csatlakozókábelt vagy -vezetéket sérülések ellen — különösen a padozat felett 20 cm magasságig — védeni kell. Csúszógyűrűs motorok indítóvezetékének, szinkronmotorok és egyenáramú gépek gerjesztővezetékének szerelésénél nagyjából azonos szempontokat kell figyelembe venni, mint a tápvezeték esetében. Ilyenkor azonban az összekötő vezetéknek nincs túláramvédelme, ezen vezetékekbe megszakítóelemet beiktatni nem szabad, ezért a szükséges keresztmetszeteket különös gonddal kell meghatározni. A transzformátorok szerelése teljes egészében villamos szerelési tevékenység, csupán a szállítás kíván szakirányú szállítástechnikai felkészültséget. A transzformátorokat a műhelyben vagy raktárban többnyire daruval, munkahelyen gyakran daru nélkül rakják fel szállítójárműre. Szállításra 1MVA teljesítményig szinte kizárólag a szállítási súlynak megfelelő (IV-28. táblázat) szokásos tehergépkocsit használnak, nagyobb transzformátoroknál többnyire, 2,5 MVA felett gyakorlatilag mindig vontatott különleges szállítójárművet. A transzformátort a szállítóeszközön szállítás előtt gondosan rögzíteni 827
