György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —91 Korszerűnek a félvezetős egyenirányítókat kell tekintetni. Előnyük az azonnali üzemkészség, kar­bantartási igénytelenség, segédberendezések hiánya, valamint a hosszú élettartam. Közös felépítésmód­juk az elemek soros és párhuzamos összekapcso­lása. Leginkább használatosak a szelén, germanium és szilícium egyenirányítók. Szelén egyenirányítókat kisfeszültségen alkal­maznak. Előnyük a rövid idejű túlterhelhetősóg. Szokásos terhelésük 0... 100 A. Germánium egyenirányítókat törpefeszültségre (esetleg sorba kapcsolva kisfeszültségre) kapcsolva alkalmaznak viszonylag kis áramerősségeken. A szilícium egyenirányító mind a nagyobb fe­szültségű, mind a nagy áramerősségű üzemek ki­szolgálására alkalmas. Legnagyobb üzemi hőmér­séklete 140 °C. Hatásfok: 99%. Túlterhelése nem engedhető meg, így túláramvédelmét 1...2 ms időkésleltetésű készülékkel kell megoldani. Az egyenirányítókat a kívánt egyenáram jellege, hatásfok, táplálási mód stb. szerint különböző kapcsolásban szokás üzemeltetni. KAPCSOLOK ÉS KÉSZÜLÉKEK A villamos áram útjának kijelölésére, a gépek és vezetékek közötti összeköttetés létrehozására vagy megszüntetésére kapcsolók és készülékek szol­gálnak. Kapcsolók. Az áram útjának kijelölésére és fe­szültségmentesítésre szolgálnak a szakaszolók. Áram- mentes állapotban működtethetők, áramot nem szakíthatnak meg. A tulajdonképpeni kapcsolók az áram bekap­csolására és megszakítására szolgálnak. A megszakító szakaszolók (terhelésszakaszolók) az üzemáram be- vagy kikapcsolására alkalmasak. A megszakító szakaszolók többnyire belsőtéri ké­szülékek. Szabadtéren hasonló feladatot látnak el az árbockapcsolók, amelyek elsősorban szabad- vezetékek szakaszokra bontására készülnek. Ré­gebbi típusaik szakaszoló, az újabb szerkezetek terhelésszakaszoló jellegűek. Középfeszültségen al­kalmazzák. Megszakítónak nevezik azt a kapcsolókészüléket, amely 1. zárlati áramok be- vagy kikapcsolására alkal­mas, 2. ráépített vagy külön csatlakoztatott védelmi készülékek hatására túlterhelés vagy zárlat esetén önműködő kikapcsolás végrehajtására képes. Ezért a megszakítók kikapcsolására mindig be­épített rugó szolgál, amelyet bekapcsoláskor a szer­kezet megfeszít. A kikapcsolás az e célra szolgáló kilincsmű kioldása útján történik, míg a bekap­csolás történhet kéziemeltyűvel, szervomotorral, vagy kézi, illetve motorfelhúzású rugóerő-tároló útján. Vannak sűrített levegővel működtetett meg­szakítók (és szakaszolók), valamint mágneshajtá- súak is. Fenti felosztás — különösen kisfeszültségű kap­csolókészülékek vonatkozásában — tovább fino­mítható az alábbiak szerint: Kisfeszültségen a terhelésszakaszolók szerepét terheléskapcsolók szolgálják. Ezekkel a névleges áramnál nagyobb áramokat kikapcsolni nem sza­bad. A motorkapcsolók névleges áramuk 8—12-szere- sének bekapcsolására és a nehézüzemi típusok ilyen áramok megszakítására is alkalmasak, míg tartósan csak névleges áramukkal terhelhetők. Motor védő kapcsolónak nevezik azt a motorkap­csolót, amely a motor túlterhelésének megakadá­lyozására alkalmas önműködő kioldóberendezéssel van ellátva. A kismegszakítók (viszonylag) kis áramok kap­csolására és mérsékelt túláramok önműködő lekap- csolására alkalmasak. A kapcsolókészülékek legfontosabb műszaki ada­tai: — névleges feszültség az üzemszerűen megenged­hető legnagyobb feszültség; — névleges áram, amellyel a készülék tartósan ter­helhető. A névleges áram megadott legnagyobb környezeti hőmérséklet mellett érvényes; — megszakítóképesség terhelésszakaszolóknál, ter­heléskapcsolóknál, motorkapcsolóknál az a leg­nagyobb üzemáram, amelyet üzemszerűen ki szabad kapcsolni, megszakítóknál az a leg­nagyobb szimmetrikus háromfázisú zárlati telje­sítmény, amelynek ki- és bekapcsolására a meg­szakító alkalmas vagy a megszakítható zárlati áram. Ezt effektiv értékkel adják meg, meg­jelölve a megengedett teljesítménytényezőt. Egyenáram esetén a megszakítható áramhoz ismerni kell az áramkör induktivitását is, amit a megszakításkor fellépő átmeneti áram fázis- eltolódásával (cos cp) jellemeznek; — mechanikai élettartam a kapcsolószerkezet el­használódásáig végbemenő ki-be kapcsolások számát jelenti. A mechanikai élettartam a vil­795

Next

/
Thumbnails
Contents