György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV-92 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK lamos igénybevétel figyelembevétele nélkül érvényes szám; — villamos élettartam a névleges igénybevételnél üzemzavar nélkül végrehajtható ki-be kapcsolások száma. Az üzem közben szükséges kapcsolásokhoz megfelelő készülékek a fenti jellemzők alapján választhatók ki. A közhasznú hálózattal való kapcsolatot középfeszültségen árbóckapcsoló vagy szakaszoló, kisfeszültség esetén terheléskapcsoló vagy szakaszoló biztosítja. Kis teljesítményeknél az utóbbi célra biztosító vagy kismegszakító is megfelel. Ezek a készülékek alkalmasak arra, hogy az üzemi berendezést feszültségmentesítsék és így akkor sem hagyhatók el, ha túláramvédelem céljára vagy a jelentős üzemáram miatt megszakító alkalmazása is szükséges. Motorok üzembe helyezésére legalább motorkapcsolót kell, de megszakítót is lehet használni ott, ahol az üzemáram nagy, a fellépő kapcsolások száma pedig kicsi. Leggyakrabban kettősfém hő- kioldók látják el a túlterhelés-védelem szerepét, a zárlatvédelem biztosítására pedig előtét-biztosítókat kell használni (IV-30. és IV-31. táblázat). Motorkapcsolók, motorvédő kapcsolók céljára előszeretettel alkalmaznak mágneskapcsolókat, amelyek bekapcsolását és bekapcsolva tartását elektromágnes végzi. Ezek részben olajba merülő érintkezővel ellátott függőleges mozgású, részben (főleg gyakori kapcsolás esetén) vízszintes vagy függőleges mozgású érintkezőkkel ellátott levegőszigetelésű (száraz) mágneskapcsolók. A mágneskapcsolók előnye az egyszerű távműködtetési lehetőség és a nagy mechanikai élettartam (IV-93. ábra). Motorkapcsolók szokásos mechanikai élettartama 105... 107, megszakítóké 103... 104 kapcsolási játék. Motorkapcsoló kisfeszültségen 6...800 A, nagyfeszültségen 200 A, míg megszakítók több ezer A névleges áramra is készülnek. Olvadóbiztosítók. Az olvadóbiztosítók a túláram- védelem megbízható, de a biztosítócsere műveletének szükségessége folytán némileg nehézkes eszközei. Előnyük a nagy megszakítási teljesítmény, de hátrányuk a fázisonkénti kiolvadás és a kioldási áram, valamint a kiolvadási idő viszonylagos pontatlansága. A biztosítókat önállóan, vagy más védelmi készülékekkel kombináltan lehet túláramvédelemre használni. A késleltetett kioldású biztosítóbetétek kisebb túláramoknál több másodperccel később olvadnak ki, mint a gyorskioldásúak. így az üzemszerűen — pl. motorindításnál — fellépő túláramot kiolvadás nélkül elviselik, de nagyobb túláram — pl. zárlati áram — vagy tartós túláram esetén kiolvadnak. A nagyfeszültségű biztosítók közös alapra szerelt két támszigetelővel megfogott álló érintkezőkből (aljzat) és az álló érintkezőkbe rugalmasan elhelyezett, cserélhető, cső alakú betétből (IV-94. ábra és IV-32. táblázat) állnak. A kisfeszültségű biztosítók két fajtája használatos. A porcelán (ritkán üveg vagy műanyag) zárt, felcserélhetetlen (D típusú) becsavarható biztosítók aljzatai 16, 25, 60, 100, 200 A névleges áramerős- ségűek. Közülük a 25 és 60 A-es a leggyakrabban használatos. Olvadóbetéteik gyors és késleltetett IV-30. táblázat Hőkioldók beállítási határai, A VMKT VMKTC MO MCO 11-250 25-250 27 — 202 42-362 típusú kapcsolókhoz 0,34-0,6 1,4-2,4 0,45-0,8 1,2-2,2 0,52-0,92 2,1-3,6 0,7-1,3 2,1-3,7 rH 1 00 o 2 ,9-5,2 1,2-2,1 3,5-6,2 1,2-2,1 4,5-8,0 2-3,6 5,4-9,5 1,7-3,0 7,1-12,6 3-5,4 9-15 2,6-4,6 11,6-19,7 5,2-8,6 15-26 4,1— 7,3 18,2-32,0 8,4-15 24-42 6,7-11,4 24,8-43,3 14-25 38-70 10,5-18,5 29,5-69,0 22-40 62-110 14,3-25,0 39,5-69,0 36-64 70-120 22,8-40,0 62,0-109,0 40-70 120-170 36,0-63,0 100,0-173,0 70-100 160 - 240 58,0-100,0 159,0-277,0 100-150 170-250 92,0-160,0 200,0-350,0 150-200 200-300 115,0-200,0 248,0-430,0 144-250,0 A motorvédő kapcsolókat legfeljebb a névl. áramerősségüket elérő hőkioldó beállítási értékkel gyártják. 796
