György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —83 b) az indításhoz segédfázist alkalmaznak, vagy c) állandó segédfázissal üzemel a motor. A leggyakoribb megoldás a b) változat. A segédfázis az erre a célra szolgáló állórész- tekercselésnek az állórészfeszültségre kondenzátoron (esetleg ohmos ellenálláson) keresztül való kapcsolásával biztosítható. A segédfázist automatikusan lehet az indítás idejére beiktatni (például az indítási áram hatására meghúzó áramrelé útján) (IV-85. ábra). IV-85. ábra. Egyfázisú indukciós motor kapcsolása Csak megbízható relé alkalmazható, mert a relé szükségtelenül tartós meghúzása állandó üzemre nem méretezett segédfázis esetén az előtét, vagy a motor pusztulására vezet, a segédfázis beiktatásának elmaradása pedig azért teszi tönkre a motort, mert az álló- résztekercselés szigetelése elég. Fentiekből következik, hogy az üzemben levő háromfázisú motor nem áll meg, ha egyik fáziscsatlakozása megszakad (pl. egyik fázisbiztosító kiolvad, vagy olvadószála elszakad), hanem egy fázissal üzemel tovább. Azonban az így üzemben maradó tekercsek túlterhelődnek, túlmelegednek és szigetelésük tönkremegy, ha a motorvédelem az üzemet le nem állítja. Védelem. Az előző fejezetben említett túlterhe- lődés akkor is fennáll, ha a tápfeszültség csatlakozása hibátlan, de a terhelőnyomaték nagyobb a névlegesnél. Ez ellen a gépet meg lehet védeni a) motorvédő kapcsolóval, b) primer vagy szekunder túláramidő-relével kialakított motorvédelemmel, c) a tekercselésbe (hornyokba vagy tekercsfejekbe) épített érzékelőkkel, amelyek a tekercselés hőmérsékletét ellenőrzik. A motorvédő kapcsoló túláram hatására kikapcsol. Szekunder védelemnél a lekapcsolás túláramér- zékeny relé hatására történik. A tekercselésbe iktatott hőérzékeny elemek hőfokmérést szolgálnak, ami vagy a személyzetet tájékoztatja a motorban uralkodó hőmérsékleti viszonyokról, vagy túlmeleg eseten önműködő kikapcsolást kezdeményez. A túlterheléstől meg kell különböztetni a zárlati áramot. Ha a motorkapcsoló a zárlati áram megszakítására nem alkalmas, vagy nem automatikus kioldású, akkor zárlatvédelemre olvadóbiztosítót kell alkalmazni. (A motorvédelemről és készülékeiről 1. még a továbbiakat.) Villamos tengely. Együttfutó tengelyek azonos szögsebességét szinkronmotorral vagy villamos tengellyel leltet biztosítani. A villamos tengely alkalmas arra, hogy a tengelyeket hajtógépeik üzemen kívüli állapota idején is egymáshoz képest azonos helyzetben tartsa, valamint távoli hajtásoknál a nem megvalósítható mechanikus tengelyt pótolja. A villamos tengely olyan aszinkron géppár, amelynek állórészei azonos feszültségre kapcsolódnak és tekercselt forgórészei közt az azonos fáziskapcsokat összekötő háromfázisú vezeték létesít kapcsolatot. Csak háromfázisú forgórósz-gombolyí- tású gépek képezhetnek tengelykapcsolatot. Villamos tengelyek azok a — viszonylag — kis teljesítményű, jelző- és szabályozóberendezéseket kiszolgáló szerkezetek is, amelyek egyfázisú gerjesztést kapnak. Ezek a szelszin-nek nevezett gépek az egyfázisú villamos csatlakozás mellett háromfázisú forgórész-összeköttetést kapnak. Veszteség, hatásfok, hűtés. A villamos gépekbe vezetett teljesítmény egy része nem hasznos munkára fordítódik, hanem elvész. Ez a veszteség több részből áll. Ilyenek a következők: — a motor tekercselésében és — a motor vastestében (hiszterézis- és örvényáramok) hővé alakuló villamos teljesítmény, továbbá — a csapágysúrlódás, — a levegősúrlódás, és — a villamos veszteségek által okozott hő eltávolítására szolgáló ventillációs teljesítmények, amelyek a hasznos teljesítményből nyernek fedezetet. A hasznos nyomatékot szolgáló teljesítmény viszonya az összes felvett teljesítményhez adja a hatásfokot, ami villamos forgógépeknél rendesen 85.. .95% közötti érték. Kis- és törpemotorok hatásfoka rosszabb. 50* 787
