György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

IV-84 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK A közvetlen villamos veszteségek olyan hő­mennyiséget termelnek, amely a gép meg nem en­gedhető melegedéséhez vezetne, ha hűtéssel el nem vezetnék. A hűtés egyszerű esetben a tengelyre erősített ventillátorlapátok által keltett szellőzés, amely keresztülhatol az álló- és forgórész közti légrésen, érinti a vastestet és hornyokat, valamint tekercsfejeket és a meleget a gép kifúvónyílásain a szabadba szállítja. Zárt motoroknál kettős szellőzés szükséges. A motor belsejében keringő levegő a meleget az állórészvastest és a burkolat közti tér­ben átáramolva átadja a burkolatnak. A — rende­sen bordás — burkolatra a külső ventillátor friss levegőt fúj és így hűt. Nagyobb gépekhez ez a hűtés nem kielégítő: ilyenkor a meleget a gépbe épített hőkicserélő segítségével szállítják el, vagy éppen kivezetik a felmelegedett levegőt a gépből és kívül elhelyezett hőkicserélőn vezetik át (körlég- hűtő). A hőkicserélő többnyire vízhűtésű. 1 MW-on felül ez utóbbi a turbogenerátorok és nagy motorok szokásos hűtésmódja. 50 MW felett a gépen és a körléghűtőn át hidrogén áramlik. Közvetlen víz­hűtés is előfordulhat. A gép névleges teljesítményének szolgáltatásához a gyár megadja a megengedett legnagyobb környezeti hőmérséklet, vagy hűtővíz-hőmérséklet értékét (hazánk­ban többnyire 40 °C). A beépített tekercselés szigetelésé­nek minőségét osztályokba sorolják. Nem minden gép­be építhető bármilyen osztályú szigetelés (IV-27. táb­lázat). A tekercsek hőmérséklete és a motor burkolata közt néhányszor 10 °C hőlépcső alakul ki, így a külső hőmérsékletről csak közelítőleg lehet a motorba épített tekercsek hőmérsékletére következtetni. Szivattyú-motorok indítása és teljesítményfelvétele. A szivattyúkat hajtó villamos motorokat és indítóberendezésüket az indítási viszonyok elem­IV-27. táblázat Villamos gépek szigetelési osztályaiban megengedett tekercshőmérsékletek Szigetelési osztály Megengedett tekercshőmérséklet, °0 Y 90 A 105 E 120 B 130 F 155 H 180 C 180 felett zése alapján kell kiválasztani, illetőleg ellenőrizni. A szivattyút a hajtónyomaték és a terhelőnyoma­ték közötti különbség gyorsítja az üzemi fordulat­számig. A terhelőnyomatékokkal a IV-2. fejezet foglal­kozik. A hajtónyomaték a fordulatszám függvényé­ben a szokásos rövidrezárt forgórészű háromfázisú motoroknál a IV-86. ábra szerint alakul. Látható, hogy a berajzolt terhelőnyomaték és a közvetlen háromszögkapcsolású indítás hajtónyomatéka kö­zött szinte egyenletes a gyorsítást biztosító vonal- kázott terület szélessége. Ilyen indítású a legtöbb kis teljesítményű szivattyús gépcsoport, ha hajtó­motora helyesen van kiválasztva. Ezzel az üzemi fordulatszámot 0,5...3 s alatt általában eléri. Hátránya a közvetlen indításnak a nagy áram­felvétel, mely az ábrán láthatóan a névleges áram 7... 10-szeresét is elérheti. Az indítási áramfelvétel csökkentésére nagyobb gépeknél szokásos esillagháromszög-kapcsolás ese­tén indításkor a motor átmenetileg kisebb áramot (a névleges mintegy 2,2-szeresét) vesz csak fel, de indítónyomatóka is harmadára csökken. Ez gyak­ran akadályozza is a szivattyúknál történő alkal­mazást, mert pl. az ábrázolt egyszerű esetben a kívánatos átkapcsolási pontig nem is képes a gép­csoport a motor csillagkapcsolásában felgyorsulni. (Az átkapcsolási pont kisebb fordulatra helyeződik át, így az áramfelvétel átkapcsoláskor ugrásszerűen nő, amit éppen el akarunk kerülni.) Gyakorlatilag a csillagháromszög-átkapcsolás csak kis jellemző fordulatszámú (nagy szállítómagasságú) szivattyúk zárt tolózárnál történő indításánál, továbbá nagy jellemző fordulatszámú (kis szállítómagasságú), állítható lapátú szivattyúk nyitott tolózárral és zárt lapátokkal való indításánál használható elő­nyösen (IV-2). A fordulatszám-szabályozassal ellátott gépcsoportok egyben az indítási áramfelvétel csökkentését is lehe­tővé teszik. Sorozatmotorok csak az indítási viszonyoktól függő gyakorisággal indíthatók, az indítás alatt fellépő túlterhelés okozta felmelegedés korlátozása érdekében. A villamos motorokba bevezetett villamos ener­gia nem teljes egészében alakul át a tengelyen érté­kesíthető mechanikai munkává. A tengelyen hasz­nosítható mechanikai teljesítmény (Pt) és a be­vezetett hasznos villamos teljesítmény (Ph) viszo­nya adja a motor hatásfokát: 788

Next

/
Thumbnails
Contents