György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV-82 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK rövid, és a névlegestől kevéssé eltérő nyomaték lehetővé teszi ennek a szabályozásnak az alkalmazását. A fordulatszám-szabályozás nem valósítható meg olyan egyszerű módon, mint az egyenáramú gépeknél, mert az aszinkronmotor — a szlip ellenére — fordulatszámtartó hajtás (IV-78. ábra): jelentős nyomaték- (és állórészáram-) változás kis fordulat- szám-változással jár. A tápfeszültség változása a fordulatszámot kevéssé, ellenben a billenőnyoma- tékot erősen befolyásolja. így a tápfeszültség csökkentésével nem lehet a fordulatszámot csökkenteni, viszont változatlan terhelőnyomatéknál feszültségcsökkenés hatására az állórészáram erősen megnő. Ha nem szabályozás, hanem fordulatszámváltoztatás szükséges, rövidrezárt motorok átkapcsolható vagy több különböző pólusszámú tekercseléssel gyárthatók (pólusváltó motorok). Az átkapcsolható, Dahlander-kapcsolású motorok három helyett hat (fázisonként két) állórész- tekerccsel készülnek. Ezeket fázisonként sorba vagy párhuzamosan lehet kapcsolni (1V-84. ábra), így egy motor kétféle (kétszeres) pólusszámmal, tehát kétféle fordulatszámmal járatható. Az ábráról látható, hogy átkapcsoláskor fázissorrend- változtatás szükséges, különben a forgásirány is megváltozik. Nem szükséges fázissorrend-változtatás különálló, eltérő pólusszámú tekercselések közötti átkapcsolás esetén. Ilyenkor a pólusszámok aránya nem kötött. Készülnek motorok két Dctáíander-kapcsolású tekercsrendszerrel is, amikor négy fordulatszám valósítható meg, illetve három fordulatszámú motorok úgy, hogy a két gombolyítás közül egyik Dahlander-kapcsolású. Ha a lépcsős fordulatszám-szabályozás vagy a durva lépcsőzés nem felel meg, ill. a forgórészellenállással való szabályozás nem gazdaságos, a periódusszám befolyásolásával, vagy forgórészellenállás helyett olyan berendezéssel lehet célt érni, amely az egyébként ellenálláson hővé változó „szlip'” teljesítményt visszatáplálja a hálózatba. Előbbi feladat különböző módon valósítható meg. Régebben fázisváltó forgógép volt használatos (fázisváltó), ma kísérletek folynak vezérelt szilícium egyenirányítókkal (tirisztor) létrehozott álló- részfrekvencia-változtatásra. Ennél jobban terjed a szlipszabályozásnak az a módja, amelynél a forgórészben keletkező veszteségi teljesítményt vezérelt szilícium egyenirányítók segítségével visszatáplálják a hálózatba. Mindenfajta fordulatszám-változtatásnál ellenőrizni kell a motor kielégítő hűtését! Az aszinkronmotorok forgásirányát az állórészben folyó áram által keltett mágnesmező forgásiránya szabja meg. Ezt a fázissorrend befolyásolja, ami két fázis sorrendjének m egcserélésével ellenkezőre változik. így a forgásirány könnyen változtatható, de nem minden gép alkalmas bármilyen forgásirányra, mert a hűtés vagy a csapágyazás sokszor csak egyetlen forgásirányt tesz lehetővé. Az aszinkronmotor működésének lényeges követelménye a háromfázisú tekercselés által létrehozott forgó mágneses mező. Ezért egy fázissal minden további nélkül meginduló aszinkronmotort nem lehet építeni. Az egy fázis által keltett pulzáló mágnesmezőben azonban az egyszer elindított forgórészre hasznos nyomaték hat és így a pólusszámtól függő szinkronfordulatszámra gyorsul. Ennek figyelembevételével egyfázisú aszinkron- motor képezhető ki úgy, hogy a) valamilyen mechanikai hatás segítségével történik az indítás, vagy IV-84. ábra. Dahlander-kapcsolás (8/4 pólus) 786
