György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —81 közben állandóan a gyűrűkre feküsznek, ezért gyorsabban kopnak, és a csúszógyűrűk és kefék közt szükséges érintkezési felület növekszik. A rö- vidrezárást követő kefeleemelés esetén reteszeléssel kell biztosítani, hogy leállás után újraindítás csak a kefék felfektetése, a gyűrűk összekapcsolásának megszüntetése és az indító ellenállás beiktatása után legyen lehetséges. Az inditóellenállás kiválasztása a) a forgórészáram, b) a forgórészfeszültség, c) az indítási terhelés (nyomatékigény) és d) a megengedhető állórészáram figyelembevételével mehet végbe. Kis forgórészáramok és feszültségekre száraz, nagyobbakra olajos vagy néha vizes forgórészindítók készülhetnek. Kiválasztásuk gyakorlatot kíván. 1000 V feletti forgórészfeszültségekre hazai indító ez idő szerint nem készül. Az indítófokozatok száma annál nagyobb, mennél szűkebb tartományban kell tartani az állórészáramot. Az indítónyomatókot a billenőnyomatékig lehet növelni (1. a IV-78. ábrát). A gépre kapcsolt névleges feszültség hatására a forgórész a pólusszámtól és a beiktatott indítóellenállástól függő fordulatszámmal megindul. Ha a fordulatszám eléri a névleges értéket és a forgórészt olyan nyomaték terhek, amely azt továbbgyorsítani igyekszik, a motor féküzemben a névlegesnél kevéssel nagyobb fordulatszámon marad, hacsak a terhelés meg nem haladja a billenőnyoma- tékot (amikor a gép megszalad). Az ilyen féküzem közben a gép villamos energiát termel. Ez az aszinkron generátorüzem, amelynek jellemzője, hogy külső (egyenáramú) gerjesztés helyett a hálózat szolgáltatja a gerjesztést, meddő formájában. Ezt a gerjesztéshez szükséges meddőt kondenzátorokkal is biztosítani lehet. Enélkül az aszinkrongenerátor a hálózati teljesítménytényezőt erősen rontja. Az aszinkrongenerátor meghatározott értéknél nagyobb kondenzátorkapacitás bekapcsolásakor önállóan is felgerjed (IV-83. ábra), de ilyenkor a feszültség és fordulatszám olyan nagy mértékben függ a terheléstől, hogy ez az üzemmód csak egészen kivételes esetben indokolható. Nagy veszélyt jelent azonban a feigerjedésnek ez a lehetősége a motorra és villamos berendezésére, ha az esetleges fázisjavító kondenzátor a felgerjedési határértéknél nagyobb, és az eddig hajtott munkagép a motort akár üzemi, akár ellenkező forgásiránnyal megforgatja (pl. a szivattyú, turbinaként, a kompenzációval ellátott hajtómotort a tápfeszültség kimaradásakor). Ilyenkor jelentős túlfeszültség léphet IV-83. ábra. 380 V-os háromfázisú aszinkron motorok felgerjedését előidéző kondenzátorok nagysága fel (különösen megszaladás esetén), ami rongálást és életveszélyt okozhat. Ezt a lehetőséget — a fázisjavító kondenzátor kapacitásának csökkentésével vagy — a kondenzátor önműködő leválasztásával, vagy — a motor lefékezésével, vagy — a mozgást okozó hatás megszüntetésével (pl. megbízható visszacsapószeleppel) lehet kiküszöbölni. A generátoi'üzemű fékezésen kívül ellenirányú fékezés is megvalósítható, ha a forgórészköri szabályozó (indító) ellenállást elég nagyra választjuk. Ilyenkor a forgórész az állórész által keltett forgó mágnesmezővel szemben forog. A fellépő fékezőnyomaték a bille- nőnyomatékot megközelítheti. A fellépő áram jelentős és mivel a fordulatszám kicsi, a túlmelegedés ellen fokozott hűtéssel kell védekezni. A viszonyokat a IV-78. ábra szemlélteti. Ha a forgórészbe iktatott ellenállást és annak kapcsolószerkezetét tartós terhelésre méretezik, annak beiktatásával a fordulatszám is változtatható (szlipszabályozás). Ez a fordulatszám-szabá- lyozás veszteséges, rossz hatásfokú, csak a fordulatszám kb. 60%-a felett stabil, és a fordulatszám erősen függ a terheléstől. Ezért csak ott alkalmazható, ahol a csökkentett fordulatszámú üzemidő 50 Vízügyi létesítmények kézikönyve 785
