György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —63 derkötelet kell betömöríteni, majd a falkihagyást mindkét oldalról cementhabarccsal kell kitölteni (IV-65. ábra). A nagy átmérőjű és nagy nyomású acélcsövek vasbetonhoz való csatlakoztatása különleges, összetett problémákat vet fel az iránytöréseknél alkalmazandó lehorgonyzásoknál, gépházi elosztó- és gyűjtőidomok megfogásánál és vasbeton cső acélbélésének kialakításánál. Ezeket a II. és VII. főfejezetek és az ott felsorolt szakirodalom tárgyalják. A nagyobb csőzáró szerkezetek (tolózárak, csapózárak stb.) alátámasztása a gépalapokhoz hasonlóan megy végbe. Esetenként kell mérlegelni, hogy a karimákat összefogó csavarok a csőzáró szerkezetet — erőtanilag alátámasztás nélkül is megtartják, — erőtanilag nem tartják, csak a karimapárok közötti megfelelő minőségű tömítést biztosítják, ezért a szerkezetet alapra kell helyezni, amelyet csak a szerkezet ütemi súlya terhel, — erőtanilag nem tartják, a szerkezet alapja azonban az üzemi súlyon felül a csővezeték csatlakozó szakaszát, esetleg egyéb zárószerkezetét terhelő erőhatás felvételére is alkalmas. Az első esetben egyszerű, sima felbetonozás is elegendő, amely lényegében szerelési segítségként szolgál. (Az esetlegesen alkalmazott alapcsavarok csak a szereléskor beállított helyzet biztosítására szolgálnak.) A második és harmadik esetben az alátámasztást úgy kell kiképezni, hogy az gépalapként, megfelelő tömeggel az átadódó terhelések (súlyok, tolóerők), nyomáslökések és rezgések felvételére is alkalmas legyen. A várható erőhatásokra gondos elemzést kell végezni. Különösen fontos a lehetséges nyomáslökések figyelembevétele, amelyek pl. egy megakadó, majd hirtelen záródó csappantyú miatt az üzemi igény- bevétel sokszorosát is okozhatják. Csőmegfogásokra és átvezetésekre típustervek és szabványok is rendelkezésre állnak. Acélszerkezeti jellegű elemek beépítése. A kisebb keretek, hágcsók stb. kiképzése és beépítése a IV-2. fejezetben található. Nagyobb ilyen elemek jellemző beépítési példája látható a IV-66. ábrán, amely nagy, függőleges tengelyű szivattyú bebetonozott alapkeretét mutatja. IV-66. ábra. Csőátvezetés vízzái'ási és rögzítési igény nélkül IV-66. ábra. Függőleges tengelyű szivattyú alapgyűrűjének beépítése A villamos motorokhoz vezető kábeleket a gépalapok beépítésénél kell figyelembe venni, és az esetleges födémátvezetésekhez az alapkeret bebetonozásával együtt célszerű a védőcsöveket is beépíteni. A nagyobb átmérőjű kábelek legkisebb hajlítási sugara a beépítés kialakítását ugyancsak befolyásolhatja. (A kábelek és egyéb villamos berendezések beépítésével részletesebben a IV-4. fejezet- foglalkozik.) 767
