György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
4. ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS A vízépítés számos építéstechnológiai folyamata és műtárgya igényel villamos energiát. A villamosenergia-szükséglet biztosítása céljából közép- vagy kisfeszültségű szabadvezetékek építése szükséges. Ezek vagy használati feszültséget létrehozó transzformátorállomásokat táplálnak, vagy közvetlenül használati feszültségen szállítják a fogyasztóknak szükséges energiát. A transzformátorállomásokat a fogyasztóhálózati elosztóberendezés(ek)-sel (kapcsolótáblával, öntöttvas elosztóberendezéssel stb.), továbbá az egyes elosztókat egymással és a fogyasztókkal (motorokkal, világítási, hőfejlesztési és egyéb fogyasztókkal) szabadvezetékek, kábelek vagy sínek kötik össze. Építéskor a munkaterület megfelelő pontjaira elosztókat telepítenek, innen ágaznak le a gépek vezetékei, amelyek rendesen nehézüzemi gumi- vagy műanyag tömlőkábelek. Az üzemi fogysztókat (pl, egy szivattyútelep szivattyúhajtó motorjait) az elosztókból vagy alelosz- tókból kiinduló kábelek táplálják, de kis teljesítmények esetén a vezeték falba süllyesztett védőcsövekben is elhelyezhető. Egyes fogyasztók, főleg motorok egyedi kapcsolót kívánnak, amelyet üzemi szempontok szerint helyeznek el, esetenként magában az elosztóban vagy a fogyasztóberendezés közelében. Sok esetben két kapcsoló szükséges: egyik az elosztóban az üzemszerű működtetés céljára, másik a motor mellett balesetek megakadályozására. A motorok és más fogyasztók működtetésére szolgáló készülékeket gyakran külön vezénylőtáblába vagy asztalra szerelik, és ilyenkor itt kap helyet részben vagy egészben az a műszerezés is, amelyet egyébként az elosztóberendezésen vagy a gépek mellett helyeztünk volna el. Ez a külön tábla vagy állvány egyes esetekben magába foglalja a IV-5. fejezetben ismertetett vezérlő- és szabályozóberendezéseket is. A fogyasztásmérő berendezés elhelyezhető az energiát fogadó transzformátorállomásban, a főelosztó berendezésben vagy annak közelében — esetleg külön fém- vagy faszekrényben. A fogyasztók, főleg a váltakozó áramú motorok és ívkisülésű fényforrások gazdaságossági célokból meddőkompenzációt igényelnek, amelynek eszközei a fázisjavító kondenzátorok. Elhelyezhetők a kapcsolóberendezésekben, vagy külön helyiségben, vagy kondenzátorállványokon, szekrényekben. Villámok káros hatása ellen villámvédő berendezések szükségesek, különösen magas építményeken (pl. víztornyok), és tömegek befogadására szolgáló épületeken (oktatási-, konferencia-, kiállítási épületek stb.). Az érintésvédelem létesítményei főleg földelők és földelővezetékek, amelyek a fogyasztók testére csatlakoznak. Biztonsági célt szolgálnak azok a különböző elzárószerkezetek is, amelyek az egyes villamos berendezések illetéktelenek részéről való szándékos vagy a kezelőszemélyzet részéről történő véletlen megközelítése ellen védenek, mint pl. acélajtók, huzalhálók, expandált lemezborítások vagy korlátok. Az ár- és belvízvédekezésben egyre nagyobb a hordozható villamos berendezések (belsőégésű motorokkal hajtott generátorok és akkumulátorok) jelentősége, mert a védekezésnél használt villamos berendezések és gépek száma gyorsan nő. Vízügyi létesítmények kivitelezésével és üzemével kapcsolatos általános tájékoztatást szolgáló villamos alapismereteket jelen fejezet három szakaszban tárgyalja: — a létesítést és az üzembe helyezést megelőző teendők — a villamos berendezések alapismeretei, — a villamos építésszerelés fontosabb szabályai. Villamos berendezések létesítését megelőző teendők A villamos energia szolgáltatására és igénybevételére vonatkozó alapvető előírásokat az Energia- törvény tartalmazza (1962. évi IV. törvény; végrehajtási utasítása a 40/1962. Korm. rendelet). 768
