György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-185 Zs/Z/pftrAfo /tífe/ráras CD yí -yl II-1C8. ábra. Zsilipes csőműtárgy A vízfelszín vonatkozásában vannak nyílt víz­felszínei és víznyomás alatt álló műtárgyak. Árvízvédelmi töltésekbe kerülő csőzsilipek mel­lett és alatt bekövetkező vízszivárgás megakadá­lyozása szintén követelmény. Ezt vízzáró agyag­mag, szárnyfalak, résfalak, szádfalak stb. alkal­mazásával lehet kielégíteni (11-168. ábra). A csőműtárgyak erőtani váza keresztirányban zárt keret, ill. gyűrű, amelyre felülről a feltöltés- burkolat, járművek és a saját súlya, alulról ennek reakcióerői, vízszintesen az esetlegesen fellépő földnyomás, talajvíznyomás hat. A földnyomás számításánál fel kell tételezni, hogy a földnyomás mindkét oldalról, de különböző mértékkel egy­szerre hat. Esetlegesen lép fel a belső víznyomás is. A zárt keret, ill. gyűrű méretezését a különböző terhelési eseteknek megfelelően felrajzolt igénybe­vételi ábrák szerint kell elvégezni. Vasbeton szer­kezet esetében legtöbbször elég a nyomatékokra és a normálerőre való méretezés, tangenciális igénybevételek nem okoznak az axiális igénybe­vételekhez képest jelentős feszültségeket, mert lemezszerkezeteknél általában az axiális igénybe­vétel dominál. Vasbeton szerkezeteknél általában lemezkere­tekről van szó, amelyek az ellentétes irányú nyo­matékok miatt legtöbbször külső és belső felületü­kön acélbetéteket kapnak. Ikerszelvények alkal­mazása két vonatkozásban is előnyös lehet: a túl nagy vízszintes fesztávolság megosztása, továbbá javítás-tisztítás idejére a fél szelvényben a víz- szállítás fenntartása. Ilyen esetben az erőtani szá­mításnál külön terhelési esetként kell szerepeltetni a félszelvényben üzemelő, félszelvényben üres ke­resztmetszetet. Hosszirányban a csőszelvényű műtárgyat rugal­masan ágyazott gerendaként lehet számítani. Itt merül fel a műtárgy dilatálásának kérdése. Két­ségtelen, hogy minden mozgási hézag hibaforrást jelent, viszont alkalmazása erőtani szempontból előnyös lehet a hosszirányú igénybevételek csök­kentése miatt. Hőmérséklet-változást általában a földtakarás hőszigetelő hatása miatt nem kell figye­lembe venni, a zsugorodási repedések mégis meg­szabják a dilatálatlan hossz felső határát. Ezt az értéket 40—50 méternek célszerű felvenni. Puha talajban, ahol nagy süllyedések várhatók, célszerű a mozgási hézagokat sűrűbben felvenni a cső túlzott deformációjának elkerülésére. Ilyen eset­ben szokásos eljárás, a dilatált cső tagok túlemelése építés alatt, amely a süllyedések hatására kiegyen­lítődik. A tartó merev, ill. rugalmas viselkedésének mér­tékét 4 jellemzi, hogy C a talaj ágyazási együtthatója, kp/cm3; b a cső szélessége, cm; E a vasbeton rugal­massági tényezője, kp/cm2; I a csőszelvény inercia­nyomatéka, cm4. A tartót merevnek lehet tekinteni mindaddig, amíg-^s0,8A = |U0,G, (121) ahol l a dilatációk közti távolság. Az ágyazási együtthatót nagyobb műtárgyak­nál laboratóriumi kísérlettel kell megállapítani. Tájékoztatásul közöljük a C ágyazási együttható néhány értékét: Tömör kavics 2,5 —10 kp/cm3, homok 0,8 — 2 kp/cm3, homokos agyag 0,12— 0,33 kp/cm3. Az ágyazási együttható értékei erős ingadozást mutatnak, de pl. a kavicsnál megadott —-^ = 4 2,5 hatása a negyedik gyök miatt csak 1,41. Merev tartó esetén a talajreakciók ábrája tra­péz, rugalmas tartós esetén íves. Rugalmasan ágya­zott tartók számítására grafikonokat ismertet az I. fejezet. Szokásos eljárás az egyes dilatált sza­kaszok „csuklós” kapcsolása, ilyenkor a dilatáció két oldalán ugyanaz a talajfeszültség lép fel, és a talajreakciók ábrája trapézok sorozatából áll, ame­lyek együtt sokszöget alkotnak. A dilatáció kialakítása sokféle lehet. A hézagba kerülhet bitumenbe ágyazott kenderkötél, fém­lemez, műgumi szalag stb., a műtárggyal szemben 345

Next

/
Thumbnails
Contents