György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

11-186 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK támasztott követelményektől, ill. az alapozási körülményektől függően. Dilatációk kialakítását a II-8. fejezet ismerteti. Vízszállító alagutak Az alagútépítés a mérnöki építés külön fejezete. Különleges, igen bonyolult módon, elméleti fel- tételezésekkel számítható és tervezhető, kivitele­zése is igen sokféle módon történik, szigorú elő­írások alapján. Az alagútépítésnek nagy szak- irodalma van, legjobban áttekinthető összefogla­lását a Mérnöki Kézikönyv II. Alagútépítés című fejezete adja. Itt csak a vízszállító alagutak néhány különleges szempontját ismertetjük. A mérnöki gyakorlatban két alapvető esetben kerül sor vízszállító alagutak építésére: vízi erőmű­vek (nagy esésű) kőzetbe épített nyomócsöveinél és vízművek folyók alatti bujtatóinál. Hazánkban az első feladat földrajzi adottságaink miatt rit­kábban fordul elő. Szilárd kőzetbe telepített nyomócső esetén a kőzet minőségétől (repedezettség, szilárdság) és a cső átmérőjétől függően 0—3 atm víznyomásig a kőzet maga is képes a víznyomásból származó húzó-igénybevételeket felvenni, az alagút ilyen esetben csak bélésjellegű burkolatot kap. A bélés célja a vízszivárgás csökkentése, a kőzet védelme kopás és korrózió ellen, végül a vízszállítás súrlódási veszteségeinek csökkentése. Ugyancsak kőzetben vezetett, de 3—5 atm nyomás mellett már káros húzófeszültségek ébred­hetnek az anyakőzetben, így a burkolat már teher­hordó szerepet kap. Ezért szükséges az alagút felületén betonacél hálót alkalmazni, amelyet az alagút főtéjébe fel kell függeszteni. Az alagút ezután 5—8 cm vastag torkrétbeton bélést kap, s erre a rétegre kerül rá a tulajdonképpeni burkolat (szigetelés, védő betonréteg, simítás stb.). A torkrét­beton nagy előnye, hogy a kőzet repedéseit jól kitölti és azzal együttdolgozó szerkezetet képez (II-169a ábra). Még nagyobb, 5—10 atm nyomás mellett már a torkrétbetonba elhelyezett acél betét­háló sem elég, hanem szabályos kettős vasalású vasbeton gyűrűvel kell a belső víznyomást és a külső kőzetnyomást egyidejűleg felvenni (b ábra­részlet). Itt is bizonyos együttdolgozást lehet fel­tételezni a kőzet és a vasbeton között. A főtébe azonban már injektálócsöveket kell elhelyezni, mert a beton csak az alagút alsó köpenyénél tölti ki megbízhatóan a kőzet repedéseit, egyenetlen­ségeit. Az injektálócsöveken keresztül cement­habarcs bepréselésével kell a szikla repedéseit el­tömni. A vasbeton méretezésénél a betonban a 11-169. ábra. Nyomócső szilárd kőzetben számított húzószilárdság kisebb kell legyen, mint a húzó-határfeszültség. Ennek elérése 10 atm felett általában nem lehetséges, ezért acéllemez bélés is szükséges lehet. Nem szilárd, hanem üledékes kőzetben telepített alagutak (általában tehát vízművek nyomócsövé­nek folyók alatti átvezetése) esetén a bélés minden esetben teherbíró. Ivóvíz szállításakor a víz­minőség védelme elsődleges szempont, ezért szige­telés készítése is szükséges. Ilyenkor kettős teher­bíró bélés készül. A külső bélés a földnyomás fel­vételére szolgál, téglából, előre gyártott beton, vasbeton idomtestekből készül, a terhelésnek meg­felelően. A külső teherviselő szerkezet belső oldalára jön rá a szigetelés, amely legtöbbször bitumenes lemezszigetelés, újabban műanyag fólia stb., rit­kábban cementszigetelés (11-170. ábra). A belső bélés monolit vasbeton gyűrű, amely a víznyomást veszi fel, esetleg a földnyomás felvételében is részt vesz. Utóbbi esetben a két gyűrű merevségi viszo­nyai arányában kell az igénybevételeket megosz­tani, de a két gyűrű bizonytalan együttdolgozására való tekintettel a kiadódó mértéknél célszerű mind­két gyűrű terhelését 20%-kai megemelt értékkel számításba venni. Az ivóvízszállító alagutak másik példája a nyílt /sye/ln/o csóVe/r 11-170. ábra. Nyomócső laza kőzetben 4 346

Next

/
Thumbnails
Contents